A 21. században az emberiség történelmét a világűrben írják
Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa szerint az emberiség jelen korszakának története a világűrben formálódik. Ezt a megállapítását a Magyar Innovációs Szövetség Űr-, Védelmi- és Légiinnovációs Munkacsoportjának sajtónyilvános alakuló ülésén jelentette ki Budapesten. A tanácskozás komoly jelentőséggel bír, hiszen az űrkutatás egyre inkább központi szerepet kap a modern államok stratégiájában.
A világűr befolyása az emberiség jövőjére
Az Országgyűlés Űrpolitikai Munkacsoportjának vezetője hangsúlyozta: azok a nemzetek, amelyek képesek hatékony jelenlétet biztosítani a világűrben, alapvetően formálják az emberiség jövőjét. Magyarország számára is kulcsfontosságú feladat ez, hiszen – ahogy Ferencz Orsolya kifejtette – az űrpolitika már rég nem csupán tudományos kérdés, hanem gazdasági, védelempolitikai és civil jelentőséggel bíró terület is. Ezen a téren szakértelemre és határozott lépésekre van szükség ahhoz, hogy a nemzet megfelelő súllyal képviseltesse magát.
A magyar űrkutatás múltja és jelene
Ferencz Orsolya megjegyezte, hogy Magyarország nem új szereplő az űrkutatás terén. Ha figyelembe vesszük, hogy a világűr határait Kármán Tódorról nevezték el, a nemzet méltán tekintheti magát az űrtevékenység egyik alapítójaként. A miniszteri biztos szerint az elmúlt években a magyar szakemberek példátlan szorgalommal dolgoztak, hogy visszahelyezzék Magyarországot az űrtevékenységek élvonalába.
A HUNOR-program: A magyar űrhajósok jövője
Az ülésen bemutatták a HUNOR-programot, amelyben két magyar űrhajósjelölt, Kapu Tibor és Cserényi Gyula kaptak szerepet. Kiképzésük jelenleg az Egyesült Államokban zajlik, a tervezett küldetésük a közeljövőben indulhat. Ez a program kulcsfontosságú lépés a magyar űrkutatás nemzetközi pozícióinak megerősítésében.
A kormány stratégiai tervei
Halász Vendel, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért felelős kabinetfőnöke rámutatott, hogy Magyarország már a 2010-es évek közepén elkezdte fejleszteni a védelmi innováció rendszerét. Az ország célja egy fenntartható, a nemzeti szuverenitást megerősítő haderő fejlesztése, amelyhez az innovációs stratégiák szoros kapcsolódást biztosítanak. Az elkövetkező évtizedekben folyamatosan növekvő forrásokat szánnak ezen területek kutatására és fejlesztésére.
Az innováció fontossága és jövőképe
Bőthe Csaba, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezető igazgatója szerint az innováció az ország gazdasági növekedésének kulcseleme. A szövetség célja az innovatív tevékenységek, oktatási programok és eredmények bemutatása révén elősegíteni Magyarország integrálódását a nemzetközi és globális értékláncokba. A szervezeti együttműködések és a piaci lehetőségek bővítése szintén kritikus tényezők a fejlődés érdekében.
A jövő generációinak inspirálása
Kristóf Péter, a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke kiemelte, hogy a tudományos és technológiai utánpótlásképzés döntő szerepet játszik az ország jövőbeli sikereiben. Az egyik legfontosabb célkitűzés az, hogy minél több középiskolást bevonjanak az innovációs tevékenységekbe. Olyan kezdeményezéseken dolgoznak, amelyek hozzájárulnak a tartós és fenntartható fejlődés megteremtéséhez.
Forrás: mti.hu/hirek/2025/03/12/ferencz-orsolya-21-szazadban-az-emberiseg-tortenelmet-vilagurben-irjak