A Visegrádi Együttműködés Alapjai
2025. december 4-én a visegrádi országok parlamentjei külügyi bizottságainak találkozóján Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy a visegrádi együttműködés valójában egy regionális sorsközösség Közép-Európában. A miniszter elmondta, hogy a V4-es országok közötti szoros együttműködés nem csupán taktikai jellegű, hanem mélyebb kulturális és történelmi gyökerei vannak.
Bóka János felidézte, hogy 1991-ben a visegrádi együttműködést azzal a céllal alapították, hogy előmozdítsák a résztvevő államok euroatlanti csatlakozását, ám emellett a demokrácia védelme és a totalitárius rendszerek maradványainak eltüntetése is fontos célkitűzés volt. A miniszter kifejtette, hogy a részt vevő államok földrajzi elhelyezkedése és geopolitikai adottságai alkotják a sorsközösség alapját. Hozzátette, hogy a köztük lévő politikai tendenciák szoros hasonlóságot mutatnak.
Bóka kiemelte, hogy a V4-es együttműködés nem csupán egy közös cél, hanem a politikai kommunikáció és koordináció folytatása a tagállamok között. Mint mondta, a sorsközösség nem döntések kényszerűsége, hanem szerves valóság, amely a négy ország közötti együttműködés alapját képezi.
Taktikai és Stratégiai Szempontok
A miniszter beszélt arról is, hogy a visegrádi államok által folytatott együttműködés független a belső pártpolitikai viszonyoktól. A csatlakozás óta a V4 csoport nemcsak hatékony lobbicsoporttá vált, hanem képes volt a közös érdekeket és célokat képviselni számos uniós szakpolitikai területen, például a közös mezőgazdasági politikában vagy a migráció kezelésében.
Egy másik fontos megállapítás, amit Bóka János tett, hogy a visegrádi országoknak sikerült hangsúlyozniuk az EU addig domináló délre tekintő partnerségi politikáját a keleti partnerség kiterjesztésével. Kifejtette, hogy a visegrádi együttműködés éppen a mélyen gyökerező történelménél fogva egyedülálló a többi EU-n belüli partnerséghez képest.
A Visegrádi Négyek Jövője
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a találkozó során a V4-ek előtt álló lehetőségeket emelte ki. Úgy véli, hogy a visegrádi együttműködés újraéledése egy olyan jövőt hordozhat magában, amely új erőre kaphat. Kiemelte, hogy a résztvevők áttekinthetik, mit hozhat hosszú távon az együttműködés, és megérett az idő a további partnerségi lehetőségekre.
Bóka János végül hangsúlyozta, hogy a visegrádi négyek aktívan részt kívánnak venni az európai együttműködés alakításában. Szeretnék megjeleníteni saját identitásukat a középpontban, és elősegíteni a nemzeti érdekek érvényesülését az EU-ban. Állítása szerint a tagállamoknak a jövőben még inkább tiszteletbe kell tartaniuk egymás szuverenitását, és egy valódi hatáskör-átruházást kell előmozdítaniuk az unió keretein belül.
Az eseményen résztvevő politikai vezetők és szakemberek egyaránt egyetértenek abban, hogy a visegrádi együttműködés nemcsak a tagállamok közötti hatékony együttműködés záloga, hanem egy olyan politikai pólus kialakítását is segítheti, amelyre a jövő politikai táján egyre nagyobb szükség van.
Az együttműködés jövőjére vonatkozóan Bóka János rámutatott: a tagállamoknak alaposan végig kell gondolniuk, hogyan tudják a legjobban képviselni közös érdekeiket az uniós politikai színtéren, és ez csak akkor valósulhat meg, ha folyamatos párbeszéd és együttműködés jellemzi a visegrádi államokat.
Forrás: mti.hu/hirek/2025/12/04/boka-janos-visegradi-egyuttmukodes-alapja-egy-regionalis-sorskozosseg