A háború nem írhatja felül a nemzeti kisebbségek ügyét

Szili Katalin, a miniszterelnöki főtanácsadó, a pénteki Budapest panelbeszélgetésén hangsúlyozta, hogy a háború nem adhat felmentést Ukrajnának az alól a jogi kötelezettség alól, amely a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos. Az esemény címe: „Háborús valóság, kisebbségi lét – a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzete”.

Szili kiemelte, hogy Magyarország felelősen viseltetik a határon túli közösségei iránt, és hangsúlyozta, hogy ezek a közösségek „hozzánk tartoznak.” A magyar külügy politikáját az határozza meg, hogy minden esetben képviselje az Ukrajnában élő magyar polgárok jogait. A kormány minden egyes alkalmat megragad, hogy számon kérje a kárpátaljai magyarság jogait.

A főtanácsadó kritikával illette az Európai Uniót, mondván, hogy az EU-nak fel kellene szólítania Ukrajnát a nemzeti kisebbségek jogainak garantálására, míg az Európa gyakran „hallgatásba burkolózik”, és belügynek minősíti a felmerülő kérdéseket, lépések nélkül. Szili Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségek helyzete Európa stabilitását is érinti, különösen a növekvő bevándorlói közösségek fényében.

Új jogi és politikai keretek kialakítását sürgette, amelyek különválasztják az őshonos nemzeti kisebbségek jogait a bevándorlók jogaival kapcsolatos elvárásoktól, és a tagjelölt országoknak, így Ukrajnának is, meg kell felelnie a kritériumoknak. Szili hangsúlyozta, hogy Brüsszelnek proaktívan kellene dolgoznia a béke fenntartása érdekében, és megjegyezte: „tükörbe kellene nézniük,” hogy valóban mindent megtesznek-e Európa békéjének megőrzéséért.

Emellett Szili Katalin felhívta a figyelmet egy figyelemre méltó politikai eseményre: „olyat a világ nem látott,” hogy egy Európába igyekvő ország vezetője fenyegetésekkel él a régió másik országának vezetésével szemben, miközben az európai közösség hallgat. Ezt a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az EU nemcsak hogy nem tesz lépéseket a fenyegetések ellen, de éppen ellenkezőleg, 90 milliárd eurós támogatást biztosít a háborúhoz.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke beszámolt arról, hogy míg Kárpátalját nem érték súlyos légitámadások, az emberek továbbra is nehéz helyzetben élnek, mivel félelem és reménytelenség uralkodik. Elmondta, hogy sok férfit jogtalanul mozgósítanak, ami társadalmi feszültséget szül, és hangsúlyozta, hogy „fegyveres katonáknak nem lenne joga letartóztatni, igazoltatni, elhurcolni a polgárokat.”

Brenzovics megemlítette, hogy Ukrajnában 2001 óta nem tartottak népszámlálást, de becslések szerint a kárpátaljai magyarság létszáma 60-70 ezer között mozog, közülük mintegy ötszázan vannak a hadsereg kötelékében, és a háború miatt körülbelül százan vesztették életüket. Figyelmeztetett a demográfiai válságra, amely Ukrajnát várhatóan sújtani fogja a születésszám csökkenése miatt.

Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója hangsúlyozta, hogy az erőszakos mozgósítás az utóbbi hónapokban már annyira elharapózott, hogy a fegyveresek lakásokba és telkekre is behatolnak. Ezen kívül rámutatott arra, hogy a közszolgáltatások sok helyen elégtelenül működnek, és a lakosság egy része menekül, sőt, tiltott határátlépések is rendszeressé váltak. Arra figyelmeztetett, hogy Ukrajnában a sajtószabadság, a gyülekezési jog, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság is sérül, ami kérdéseket vet fel afelől, hogy lehet-e ilyen körülmények között demokratikus választási folyamatot biztosítani.

Szili Katalin és a jelenlévő szakértők által felvetett kérdések és aggodalmak arra mutatnak rá, hogy a kárpátaljai magyarság helyzete és az európai politikai keretek összekapcsolódása alapvető fontosságú, különösen a háború feszültségeivel terhelt időszakban.