Pellegrini aláírta a büntető törvénykönyv módosítását
Peter Pellegrini, a szlovák államfő, kedden aláírta a büntető törvénykönyv (Btk.) jelentős módosításait, amelyek új rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek közé tartozik a választási kampányok „idegen hatalom” általi befolyásolásának büntethetősége, valamint a második világháború utáni jogi rendezés tagadásának kriminalizálása.
Pellegrini kijelentette: „Úgy döntöttem, hogy a módosítást nem küldöm vissza újratárgyalásra a törvényhozáshoz, nem élek vétójogommal, hanem abban a formában írom alá, ahogyan azt a parlament jóváhagyta.” Ezzel hangsúlyozta, hogy a törvénymódosításhoz a kormány és a parlamenti többség viseli a felelősséget.
A Btk. módosítása eredetileg a kisebb értékű lopások büntetéseinek szigorítását célozta meg, azonban a parlamenti bizottságokban javasolt kiegészítések jelentős vitát generáltak. A legnagyobb ellenállást a második világháború utáni jogi dokumentumok nyilvános elutasításának büntethetőségét bevezető kiegészítés váltotta ki, amely a Benes-dekrétumok megkérdőjelezésének tiltásaként vált ismertté.
Az ellenzéki Progresszív Szlovákia Párt rendezvényein a Benes-dekrétumok kérdése számos heves reakciót váltott ki, különösen a magyar lakta településeken. A Magyar Szövetség, a felvidéki magyar párt, szintén éles kritikát fogalmazott meg a módosítás ellen, tiltakozó akciókat szervezve, például az „Ártatlanság menete” elnevezésű demonstráción.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a Btk. módosítását az év méltatlan lezárásának tartja. Kiemelte, hogy a törvény hatálybalépése után tudományos eszközökkel kívánják bemutatni a szabályozás abszurditását, január 22-én egy konferenciát is tartanak, amely a szólásszabadság, tulajdonvédelem és jogbiztonság témáit járja körül.
Forró Krisztián, az államfő tanácsadója, a felvidéki magyar párt korábbi elnökeként bejelentette lemondását Pellegrini döntését követően. Az államfői döntés miatt elmondta, hogy az elvek és a közéleti szolgálat összeegyeztethetetlenné váltak számára.
Peter Pellegrini a módosítás történeti vonatkozásaival kapcsolatban kifejtette: „Ez egy komoly téma, amelyet egy ellenzéki párt nyitott meg, és feszültséget szít a szlovákok és magyarok között.” Hozzátette, a módosítás nem befolyásolja az állampolgárok jogait vagyonelkobzási ügyekben, de elítélte a társadalmi feszültség szítását a történelmi események megkérdőjelezésével.
A törvénymódosítást a pozsonyi parlament liberális-progresszív pártjai is bírálják, de főként a „bűnbánó tanúk” szigorítására vonatkozó részek miatt, a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos passzusokat gyakran figyelmen kívül hagyva. A liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a Progresszív Szlovákia párt jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak a törvénymódosítás miatt.
Az események tehát újraértelmezik a szlovák jogrendszer egyes alapelveit, miközben a politikai feszültségek továbbra is jelen vannak a szlovákiai közéletben.
Forrás: mti.hu/hirek/2025/12/23/alairta-szlovak-allamfo-bunteto-torvenykonyv-modositasat