Hankó Balázs: Kárpátalján az állami oktatási intézményekben csak magyar nyelven tarthatják az órákat

által V Attila

A magyar nyelv tanítása Kárpátalján: kihívások és válaszok

Kárpátalján az állami oktatási intézmények keretein belül lehetőség van magyar nyelven órákat tartani, de az iskolai szünetekben és az udvaron tilos a magyar nyelvű beszéd – jelentette be Hankó Balázs, a kulturális és innovációs miniszter az M1 aktuális csatornán, hétfő reggel.

A miniszter beszédében részletezte, hogy e helyzet kapcsán tapasztalatokat szerzett a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Egyetem látogatása során, ahol találkozott a magyar diákokkal, és a „Kérdezd a minisztert” fórum keretein belül lehetőséget biztosított arra, hogy a fiatalok kifejezzék aggodalmaikat.

Az esemény fontos pillanat volt, hiszen Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából a kormány a volt főiskolát újra egyetemi jelképessé tette, mellyel a nemzeti identitás és felelősségvállalás jegyében kívánták hangsúlyozni az intézmény jelentőségét. Hankó Balázs kijelentette: „Amit tesznek, az életmentés és nemzetmentés”.

A fiatalok a jövőjük biztosításáról kérdezték a minisztert, amelyre Hankó Balázs válaszában kiemelte, hogy a magyar kormány elkötelezett a magyar nemzet védelme mellett, békét szeretne, és elutasítja azt az Európai Bizottsági álláspontot, amely nem biztosítja az őshonos kisebbségek jogait. Ezen okból kifolyólag mondtak nemet az uniós testületnek, amely az elmúlt időszakban több esetben is együttműködött az ukrán kormánnyal a magyar kisebbségi jogok elnyomása érdekében.

Hankó Balázs elmondta, hogy az ukrán külügyminisztériumtól a látogatása előtt egy „demarsot” kapott, amelyben arra figyelmeztették, hogy bizonyos témákról, például a nemzeti kisebbségek jogairól, nem nyilatkozhat. „Elmondták, hogy mi az, amit egy Európai Unióba törekvő országban mondhatok, úgy, hogy az Európai Bizottság ezt támogassa. Ennyit a demokráciáról” – fogalmazott a miniszter.

A látogatása alatt Hankó Balázs nem tartotta be ezeket a megszorításokat, hiszen a magyar kormány egyértelmű álláspontja, hogy vissza kell szerezni a 2014 előtt megvalósult kisebbségi jogokat. Az ukrán Magyarországra akkreditált nagykövet, Sándor Fegyir is végig követte tevékenységét, hogy figyelemmel kísérje, mit tesz a miniszter a látogatás során.

A miniszter a fórumon beszélt arról is, hogy a kormány hangsúlyt fektet a magyar oktatás fejlesztésére, kollégiumok építésére és a magyar nyelvű oktatás támogatására. Céljuk, hogy ne csupán hét magyar líceum működjön Kárpátalján, ezért a beregszászi egyetem képzését Vásárosnaményban indították. Emellett Mátészalkán szakképzést is elindítottak, azért, hogy a fiatal férfiak ne kerüljenek a frontra, hanem a tanulásra tudjanak koncentrálni.

A fiatalok aggasztó körülmények között élnek, hiszen nem engedik számukra, hogy szabadon dönthessenek a képzésük helyszínéről. Tavaly ősszel olyan fiatalokat is besoroztak katonának, akikkel kapcsolatban elmondták, hogy nem lett volna szabad. Az egyetem rektora közbenjárásával sikerült őket „kiszabadítani” – számolt be Hankó Balázs.

A miniszter megjegyezte, hogy Kárpátalján „szürreális állapotok” uralkodnak, de a magyar kormány továbbra is kiáll a nemzetért és a fiatalokért.

Később a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Hankó Balázs hangsúlyozta: „A magyar kormány nem kér mást, mint amit a Magyarországon élő ukránoknak is biztosítanak. Jelen pillanatban három ukrán iskolában 5100 gyermek tanul, és ők minden támogatást megkapnak. Ezzel szemben a kisebbségi jogok tekintetében mindössze egy megállapodás született, amely szerint a kárpátaljai magániskolákban csak a szünetekben lehet magyar nyelven beszélni az iskolai kereteken belül.”

A beregszászi magyar egyetem működéséhez a magyar kormány négymilliárd forintot biztosít, míg az ukrán menekültek ellátására az elmúlt években összesen 420 milliárd forintot fordítottak – összegezte a miniszter, ezzel is hangsúlyozva a magyar kormány elkötelezettségét a Kárpátalján élő magyar közösség iránt.

Ezt is kedvelheted