Bóna Szabolcs: Stratégiai kérdés az agrárium és az élelmiszeripar
2026. május 11-én, az Országgyűlés Agrár- és élelmiszergazdasági bizottsága előtt tartott kinevezés előtti meghallgatása során Bóna Szabolcs, agrár- és élelmiszergazdasági miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy az agrárium és az élelmiszeripar kiemelkedő jelentőséggel bír Magyarországon, hiszen ezek a területek közvetlen hatással vannak 9,5 millió ember élelmiszerbiztonságára. A bizottság előtt tett nyilatkozataiban Bóna a szektor előtt álló kihívásokról beszélt, amelyek magukban foglalják a klímaváltozást, a megváltozott gazdasági környezetet, valamint a demográfiai és munkaerőpiaci problémákat.
Bóna Szabolcs arra figyelmeztetett, hogy az agrártársadalomnak sürgősen szüksége van arra az őszinteségre, amely elengedhetetlen a problémák feltárásához, és amely nélkül a jogszabályalkotás sem tud hatékonyan működni. A jövő kormányának feladata, hogy maximálisan kihasználja a rendelkezésre álló tudást, miközben a magyar agrárium alkalmazkodóképességét is figyelembe veszi az éghajlati kihívásokkal szemben.
A legfontosabb feladatok között emelte ki a gazdatársadalom nemzedékváltását, megjegyezve, hogy nem csupán az örökléstámogatás révén kell megközelíteni a kérdést. Sok fiatal álmodik mezőgazdasági karrier iránti ambíciókról, de gyakran nem áll rendelkezésükre a szükséges tőke a kezdethez. Fontos lenne, hogy a fiatal gazdák kapcsolatba kerüljenek azokkal, akik nem tudják továbbadni a gazdaságukat, ezzel új lehetőségeket teremtve számukra.
A feldolgozóipar utánpótlása is kulcsfontosságú, ezért Bóna Szabolcs sürgette a szakképzés korszerűsítését, illetve kiemelte a termékpályák és ellátási láncok fejlesztésének szükségességét. Aláhúzta, hogy a magyar termékek arányát növelni kell, nemcsak a kereskedelmi láncokban, hanem a közvetlen értékesítés és a közétkeztetés terén is.
A fogyasztók elérése új esélyeket nyithat a kis- és közepes gazdák előtt, ugyanakkor a magasabb hozzáadott érték előállítására és a termelői összefogásokra is ösztönöznie kell őket, hogy versenyképesek maradhassanak a mérethatékonyság terén. Bóna Szabolcs véleménye szerint a magyar agrár- és élelmiszergazdaság jövője az alapanyagtermelésből való kilépésen múlik, amely pozitív hatással lehet a feldolgozottsági szint emelkedésére.
A meghallgatás során említette, hogy a magyar föld nemzeti kincs, amelyet magyar kézben kell tartani. Kifejtette, hogy az egyéni érdeket nem szabad felülírnia a földtörvénynek, és hogy a külföldről érkező agrártermékek minősége és versenyképessége a fontos, nem pedig a származási helyük. A kellő technológiai fejlesztések révén számos új termék és termékkör állítható elő belső erőforrások hasznosításával.
Az új kormány szándékai között szerepel, hogy megőrizze a 80%-os költségvetési társfinanszírozást, amely eddig az uniós agrártámogatásokhoz kapcsolódott, habár ez a döntés a költségvetés állapotának alapos felmérése után valósulhat meg. Bóna kiemelte az aszálykárok enyhítésére vonatkozó megelőző intézkedések jelentőségét is, és sürgette a vízmegőrzés, valamint a szántóföldi művelés átalakítását.
Továbbá, a talajmegújítás komoly kihívásnak számít, ezért a kormány célja a káros művelési gyakorlatok helyett a talajregenerálás ösztönzése. Bóna Szabolcs hangsúlyozta, hogy a kormány nem kívánja megszabni, hogy mit termeljenek a gazdák, de szeretnék segíteni őket a legjobb megoldások megtalálásában az elérhető lehetőségek függvényében.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átalakítását is sürgette, azt állítva, hogy a szervezet működése eddig a politikai aktivitásba sikkadt. Szólt arról is, hogy a falugazdászok jelenlegi feladatait át kell gondolni, és szükség van új választási eljárások bevezetésére az agrárkamarában. Bóna szavazással 7 támogató és 2 tartózkodó szavazatot elérve nyerte el a bizottság támogatását.
A sajtótájékoztatón a miniszterjelölt ígérte, hogy a lehető leghamarabb elemzik az öntözővízhez való hozzáférést, de bármilyen intézkedés, mint például a zöldségek és gyümölcsök áfájának csökkentése, a költségvetési helyzet ismeretében válik lehetővé. Bóna Szabolcs a földtörvény módosítását társadalmi konszenzus alapján képzeli el, ellenzi a tőkebefektetők kontroll nélküli belépését a földpiacra.