Kapitány István bizottsági meghallgatása: Magyarország energiapolitikai irányelvei
2026. május 11-én az Országházban, a gazdasági és energetikai bizottság ülésén Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt nyilatkozatot tett a magyar energiapolitika jövőjéről. A miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy Magyarország nem szakad el az orosz energiától, hanem diverzifikálja beszerzési forrásait, ezzel együtt pedig fenntartja a lakossági rezsicsökkentést.
Kapitány István elmondta, hogy az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottsága 12 igen, 0 nem és 3 tartózkodás mellett jóváhagyta a kinevezését. Rávilágított arra, hogy Magyarország rendelkezik két kőolajvezetékkel, melyeket maximálisan ki kell használni, és mindig a legjobb feltételekkel kell energiát vásárolni. Megemlítette, hogy a Tisza-kormány ügyelni fog a meglévő kapacitások maximális kihasználására.
A rezsicsökkentett ár fenntartásának lehetőségéről szólva a miniszterjelölt megjegyezte, hogy Magyarország képes jobb feltételekkel beszerezni az energiahordozókat. Emellett elmondta, hogy folyamatban vannak a 10,4 milliárd euró uniós forrás lehívásáról szóló tárgyalások, amelyek keretében a projektek menedzselése az uniós előírásoknak megfelelően fog zajlani. A vissza nem térítendő forrásokból 6,9 milliárd euró áll rendelkezésre, a többi hitel formájában, a kifizetéseknek pedig szeptember végéig meg kell történniük.
Kapitány István kifejtette, hogy az első 100 nap kormányzati felamina legfontosabb pontja a már meglévő szerződések átnézése, és a tiszteletteljes és átlátható verseny biztosítása a korrupcióval szemben. Emellett tervezi, hogy a turizmus érdekében külön államtitkárságot hoznak létre, hogy az ágazat stratégiai irányítást nyerjen.
A miniszterjelölt az energiahatékonyság fokozására is felhívta a figyelmet, és sürgette az átlátható nukleáris stratégiát, különösen a Paks-2 szerződéseinek felülvizsgálatát. Kiemelte, hogy csak a humán erőforrások megfelelő kihasználásával, tiszta célok kitűzésével és egyensúlyi pályán működve lehet sikereket elérni. A politikai vezetés feladata, hogy a megfelelő környezetet teremtse meg a gazdaság fejlődéséhez.
Kapitány István úgy véli, hogy a magyar gazdaság növekedésének lassulása nem a munkavállalók teljesítményének hiányából származik, hanem a kormányzat rossz gazdálkodásából, amely megrendítette a bizalmat. A gazdaságot a polgárok, az adófizetők érdekeinek szolgálatában kell irányítani, elkerülve a korrupt üzleteket.
Ahhoz, hogy a hazai, befagyasztott uniós forrásokat hazahozzák, a közlekedés, lakhatás és energiaipar területein kívánják felhasználni őket, a 2027-től tervezett uniós ciklusban pedig a zöldenergia és a digitális átállás kap prioritást. Kiemelte annak fontosságát, hogy az ország ne engedhesse meg magának e források kihasználásának elmulasztását, és a kapott pénzeket átlátható, tiszta versenyre fordítsák.
A miniszterjelölt hangsúlyozta, hogy a pazarlás és a korrupció megszüntetése kulcsfontosságú forrást biztosít a programokhoz, hiszen a korrupcióra fordított kár évente 3-4 ezer milliárd forintra is rúghat. Emiatt kiemelten fontos a túlárazott közbeszerzések felülvizsgálata, hogy a rendszerben a szükséges átláthatóság helyreállhasson.
Képviselői kérdésekre reagálva Kapitány István elmondta, hogy egy gazdaság akkor működik jól, ha minél kevesebb a beavatkozás, így a piaci folyamatoknak szabadon kell érvényesülniük. Hozzátette, hogy a különadókról jelenleg nem terveznek változást, és minden szerződést át fognak nézni a megfelelő állásfoglalás megértése érdekében.
A magyar vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentésére vonatkozóan is kifejezte javaslatait, mivel a cégek körében az adminisztrációs idő mennyisége 300 órát tesz ki, míg az uniós átlag 150 órának felel meg. Ezen a területen is elmozdulásra van szükség.
Végül Kitért a Molra, mint regionális energiavállalatra, hangsúlyozva, hogy az államnak nem dolga befolyásolni a vállalat működését. A cél a hazai energiaellátás biztosítása a részvényesek érdekeinek figyelembevételével.