Oktatási Reformok a 21. Században
2026. május 11-én, Budapesten, az Országgyűlés oktatási bizottságának ülésén Lannert Judit, az oktatási és gyermekügyi tárca várományosa, hangsúlyozta a Nemzeti alaptanterv sürgős felülvizsgálatának szükségességét, amelyet a 21. századi elvárásokhoz kell igazítani. A miniszterjelölt kifejtette, hogy célja egy modern, nyitott és nemzetközi szinten versenyképes tanulási rendszer létrehozása, mellyel Magyarország aktív szereplővé válhat a globális oktatási színtéren.
Lannert Judit kifejtette, hogy a tervezett reformok részeként külön miniszteri biztost fognak kinevezni a tartalomfejlesztés területére. A reform között említette a tanulói és pedagógusi terhek csökkentését, a tankönyvválasztási szabadság biztosítását, az iskolai vezetők hatáskörének bővítését, valamint a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatát. A középpontban egy gyermekközpontú és adatvezérelt oktatáspolitika áll, amely a partségen alapul, hangsúlyozva a pedagógusokkal és szülőkkel való együttműködést.
A tárcavezető-jelölt kiemelte, hogy a közel 16 év után önálló tárcát kapó oktatás területén nem csupán iskolákat, hanem az egész életen át tartó tanulási utakat kívánják irányítani. Lannert Judith úgy véli, hogy a kisgyermekkori nevelés és a felnőttképzés területén sürgős fejlesztések szükségesek, mivel eddig ezek a szegmensek elhanyagolták a figyelmet. Céljuk, hogy a gyermekközpontúság érdekében pszichológusokat és védőnőket vonjanak be a programokba, hogy megelőzzék a kezdeti hátrányok felhalmozódását, különös figyelmet fordítva az óvoda-iskola átmenetre.
Lannert Judit javaslata szerint a tankötelezettség korhatárát 18 évre emelnék, és azt is kiemelte, hogy az első végzettség megszerzése alapfeltétel lenne, hogy senki ne kerüljön ki az iskolai rendszerből bizonyítvány nélkül. Ezen kívül a szakképzés megerősítése is prioritást élvez, a tervek közt szerepel a kancellári rendszer eltörlése, a duális képzési lehetőségek fejlesztése és a tanárok módszertani eszköztárának bővítése.
A felsőoktatás helyzetével foglalkozva Lannert Judith megjegyezte, hogy bár az ágazat különböző indikátorai jól szerepelnek, a felnőttek kompetenciái tendenciózusan gyengülnek, így ezen a téren is szükség van a felülvizsgálatra. Sürgette az akadémiai szabadság megerősítését, különösen az állami egyetemeken, ahol a dolgozók bérezése alacsony szintet képvisel.
Emellett az birodalomi keretettaggá válás a jövőben nem lesz kötelező, helyreállítják a szakszervezetekkel kapcsolatos korábbi szabályozásokat, rehabilitálják az elbocsátott pedagógusokat és átvizsgálják a kötelező óraszámokat, valamint a kötött munkarendet. Lannert Judith azt ígérte, hogy az első hónapokban olyan intézkedéseket hoznak, amelyek révén a pedagógusok érezhetően „levegőhöz jutnak.” Kiemelte, hogy a szeptemberi tanévkezdésre már tapasztalható változásokra számítanak, és társadalmi párbeszédet indítanak arról, hogy mit is jelent a tanulás, valamint mi az iskola valódi célja.
Az oktatás modernizálása és a gyermekek jövője iránti elkötelezettség feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Magyarország egy valóban versenyképes oktatási rendszert építhessen ki, mely biztosítja a diákok számára a fejlődés és a minőségi tudáshoz való hozzáférést.