Krausz Ferenc nyílt levele Magyar Péterhez az Élvonal Alapítvány átvilágításáról
2026. május 18-án Krausz Ferenc, a Nobel-díjas fizikus, nyílt levélben fordult Magyar Péter miniszterelnökhöz, hangsúlyozva, hogy az Élvonal Alapítvány egyedülálló tudományos és tehetséggondozó modellt képvisel, amely nemzetközi szinten is kiemelkedő. A professzor kérte a szervezet teljes körű átvilágítását, amellyel a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és ellenőrizhetőségét kívánja biztosítani.
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi médiában bejelentette, hogy a kormány felbontja a Krausz Ferenc által irányított alapítvány és az Orbán-kormány között létrejött 261,7 milliárd forintos szerződést, s arra kérte a professzort, hogy utalja vissza a már kifizetett 22 milliárd forintot.
Krausz Ferenc nyílt levelében kifejtette, hogy a szerződés keretein belül további kötelezettségvállalásokat csak az új kormánnyal való konzultációkat követően hajlandók vállalni. A professzor hangsúlyozta: Magyarországnak nem párhuzamos rendszerekre, hanem együttműködésre épülő tudományos megoldásokra van szüksége, és az Élvonal Alapítvány pontosan ezt a célt szolgálja.
A Nobel-díjas kutató felhívta a figyelmet arra, hogy az Élvonal Alapítvány hosszú távú kiszámíthatóságot biztosít a jövő mélytechnológiai áttöréseihez szükséges csúcskutatások számára, és sikeresen integrálja azt a meglévő tudományos ökoszisztémába. Kiemelte, hogy a tudósok és innovátorok hazahozatala érdekében elengedhetetlen a világklasszis kutatási feltételek megteremtése.
Krausz Ferenc érvelt amellett, hogy a magyar állam támogatásával az Élvonal Alapítvány fontos alapokat teremtett az egységes természettudományos tehetséggondozás érdekében a matematika, fizika és informatika területén, és kiterjesztik ezt a mesterséges intelligencia és kémia irányába is.
A professzor rámutatott, hogy az alapító szervezetek alapelvei közé tartozik az átláthatóság, a mérhető teljesítmény és a költséghatékonyság, és hogy a forrásokat ott kell elhelyezni, ahol a valós munka folyik – az iskolákban, a tanárok támogatásánál.
Krausz Ferenc hangsúlyozta, hogy sehol a világon nem létezik olyan szervezet, ami közös keretek között ötvözi a tehetséggondozást és a csúcskutatást, aminek élén négy Nobel-díjas és egy Abel-díjas tudós áll. A professzor külön figyelmet szentelt annak, hogy a koncepció kidolgozásakor külföldi és hazai szakemberek véleményére támaszkodott, így olyan csapatot alakított ki, amelyben neves tanárok, akadémikusok és nemzetközileg elismert kutatók is szerepelnek.
A Center for Molecular Fingerprinting (CMF) együttműködésével és a müncheni Ludwig-Maximilians-Universität, valamint a Hongkongi Egyetem bevonásával a jövő megelőző orvoslása alapjainak lefektetése folyik. A cél egy olyan egyszerű vérvizsgálattal végzett szűrőprogram kidolgozása, amely világszinten úttörő lesz a rák, szív- és érrendszeri, légúti, valamint anyagcsere-betegségek korai felismerésére.
A professzor kiemelte, hogy a 25 tudásközpont és a tehetséggondozó program költsége a Max-Planck-Társaság éves költségvetésének csupán öt százaléka, és hangoztatta, hogy a GDP-arányos tudományos ráfordítások elengedhetetlenek Magyarország tudományos élenjárásának fenntartásához.
Krausz Ferenc kifejezte azt a vágyát, hogy Magyarország a tudományos teljesítmény és a tehetség által meghatározott, tudás-alapú társadalommá váljon, ahol a közpénzek felhasználása átlátható és elszámoltatható. A nyílt levél végén kérte az Élvonal Alapítvány teljes körű átvilágítását, és vágyát fejezte ki, hogy a magyar kutatás, innováció és tehetséggondozás a jövőben minden korábbinál erősebb támogatást nyerjen.
Krausz Ferenc zárszavában elmondta: reméli, hogy Magyarország olyan ország lesz, ahol a Nobel-díjasok hazatérnek, és az emberek bátran ki tudják fejezni támogatásukat.