OGY – A Tisza Párt két képviselője kezdeményezte az alaptörvény módosítását

által V Attila

Alaptörvény-módosítás kezdeményezése a Tisza Párt részéről

2026. május 20-án, szerdán a Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István, alaptörvény-módosító javaslatot terjesztett elő, amely a kormányfői megbízatás maximális hosszát nyolc évre korlátozná. Az indítvány célja, hogy a miniszterelnök közjogi funkcióját csak egy meghatározott időtartamig tölthesse be, hozzájárulva ezzel a jogállam helyreállításához.

A javaslat főbb elemei

A beadott javaslat érinti a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és rögzíti, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyongazdálkodó alapítvány (KEKVA) vagyona a nemzeti vagyon része. Az előterjesztés indoklása hangsúlyozza, hogy az állam közvetlen felelősséggel tartozik a KEKVA kezeléséért és sorsáért, ezzel is erősítve a jogállamiság alapjait.

A KEKVA szerepe és korlátozások

A jelenlegi alaptörvény szerint a KEKVA létrehozásáról és működéséről sarkalatos törvény rendelkezik. A módosítás célja, hogy az alkotmányba beemelje, miszerint a KEKVA vagyona nemzeti vagyon, amelynek alapítói jogait a kormány gyakorolja, így ez a kormány szükség esetén megszüntetheti az alapítványokat. A megszüntetett közfeladatokat az állam jogutódjaként fogja ellátni.

Demokratikus kontroll visszaállítása

Melléthei-Barna Márton és Hantosi István kiemelte, hogy a KEKVA-k közjogi szerepének kibővítése és a közvagyon feletti demokratikus kontroll megszűnése az előző kormány által történt visszaélés következménye. A módosítás célja, hogy a közvagyon felhasználását demokratikus felügyelet alá helyezze, megszüntetve ezzel a demokratikus kontroll hiányát a KEKVA-k esetében.

Az alkotmányos identitás védelme

A tervezett módosítás elfogadása érdekében az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A javaslat célja az alkotmányból való törlésének is, miszerint Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az ilyen jellegű intézmények működése, amelyek nem töltenek be legitim közjogi funkciót és alapvető jogokat sértő hatással bírnak, nem egyeztethető össze a demokratikus normákkal.

A javaslat hatályba lépése

Amennyiben az országgyűlés elfogadja a javaslatot, az a kihirdetését követő napon lép hatályba, lehetőséget adva a jogállam megszilárdítására és a köztulajdon feletti kontroll visszaállítására.

Az alaptörvény-módosítás kapcsán kiemelt súllyal bír a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozásának főbb indoklása, amely hasonló célokat szolgál a jövőbeni jogalkotás során.

Ezt is kedvelheted