Az Egyesült Államok és Oroszország közös törekvései
A globális politika színterén az orosz-amerikai egyeztetések egyre szélesebb körű kérdéseket ölelnek fel, túlmutatva az ukrán-orosz konfliktus mielőbbi lezárásán. Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője szerint ezek a párbeszédek már a világpolitikai dominanciáért folytatott harc új dimenzióit érintik. A Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában rámutatott, hogy a Közel-Kelet, Irán, a húszik helyzete és a délkelet-ázsiai térség szintén kiemelt szerepet kapnak az egyezkedésekben.
Az ukrán tűzszünet megteremtése mellett a két nagyhatalom, idővel Kína bevonásával, a „világrend” újrafelosztásán is dolgozik. A hatalmi, gazdasági, politikai és katonai szerepek elosztásának kérdése áll a tárgyalások fókuszában, amit a résztvevők láthatóan sürgetni kívánnak az orosz-ukrán helyzet rendeződésének érdekében.
Ukrajna kettős játékának dilemmája
Horváth szerint az ukrán vezetés igyekezete, hogy „két hangszeren játsszon”, jól látható. Miközben igyekeznek komolyan venni az amerikai-orosz megegyezések súlyát, ugyanakkor a nyugat-európai támogatás lehetőségét sem kívánják figyelmen kívül hagyni. Nyugat-Európa szerepe, különösen anyagi és fegyverszállítási szempontból, kulcsfontosságú lehet, hogy Ukrajna függetlenedjen az amerikai-orosz érdekek szorításából.
A nyugat-európai hadikapacitások korlátai
Horváth József kiemelte: a nyugat-európai országok, még közösen sem képesek felvenni a versenyt Oroszország hadászati és gyártókapacitásával. A légvédelem és tüzérségi lőszerek terén például Európa tízszeres költséggel képes előállítani kisebb volumenben, szemben az orosz logisztikai hatékonysággal. Franciaország külön motivációval is bír, hiszen a Száhel-övezetben elszenvedett presztízsveszteségüket most az ukrán helyzettel igyekeznek kompenzálni.
Katonai készültség Európában
Az uniós tagállamok eltérő mértékű előrelépéseket tettek hadseregük bővítésére vonatkozóan. Lengyelország, amely jelentős fejlődést mutat, jelenlegi 200 ezres katonai állományát 500 ezer főre kívánja növelni, és a GDP mintegy 5 százalékát szánná katonai költségvetésre. Ehhez képest Németország mindössze 200 ezer fős létszámmal próbál operálni, de a toborzás problémái miatt belső nehézségekkel küzd. Felmerült az ötlet, hogy közép-európai szerződéses katonákkal töltsék fel soraikat.
Még egy világháborús félelmek margóján
A francia lakosság felkészítése egy esetleges nagyobb háborúra szintén terítéken van, bár Horváth hangsúlyozta, hogy belpolitikai célok vezérlik ezt az intézkedést. A szakértők nem látnak reális esélyt egy Európa elleni totális orosz háborúra, ugyanis az ukrán konfliktus már most is jelentős teher az orosz hadsereg számára.
A globális politika dinamikája és az orosz-ukrán konfliktus kezelése továbbra is dominálja a nagyhatalmi tárgyalások napirendjét, miközben Európa saját belső nehézségeivel próbál megbirkózni, és egy új geopolitikai szerep keresésére kényszerül.