Kossuth Lajos szülőhelye új szerepben – magyar zarándokhely
Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint Kossuth Lajos szülőháza és a Fiumei sírkert mauzóleuma minden szabadságszerető magyar számára szimbolikus hely, amelyet életük során legalább egyszer tisztelettel kell megközelíteniük. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Monokon található emlékház ünnepélyes átadóján Kövér kiemelte, hogy Kossuth Lajos öröksége és cselekedetei páratlanul alakították Magyarország történelmét és nemzetpolitikáját.
Az átadó eseményen a felújított Kossuth-emlékház új állandó kiállítása is bemutatkozott. Az Országgyűlés elnöke beszédében méltatta az 1848-as nemzedék szerepét, akik hétköznapi emberekből formáltak hősöket, egy feudális társadalomból modern nemzetet, és akik képesek voltak Magyarországot a birodalmi alávetettség béklyóiból szabad magyar állammá fejleszteni.
A reálpolitika kőkemény útmutatása
Kövér László idézte Bethlen Gábor fejedelem híres mondását: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Véleménye szerint Kossuth nemcsak megtette, amit lehetséges volt, hanem amit kellett is. Kossuth példája azt üzeni a mostani generációnak, hogy nemzetünk képes átlépni a korlátain, ha esély adódik azok ledöntésére.
Különösen hangsúlyozta, hogy az 1848-as forradalom szelleme három kulcsfontosságú pillérre épült: önálló magyar közpénzre, egy cselekvőképes közhatalomra és egy harcképes honvédségre. E nélkülözhetetlen értékek nélkül nem létezhet valódi magyar szuverenitás. A házelnök leszögezte, hogy ezek az elvek ma is iránymutatóak lehetnek, hogy megvédjük nemzeti önrendelkezésünket.
Felújítás a Kossuth-kultusz jegyében
L. Simon László, a felújítás vezetője és a kiállítás művészeti kurátora elmondta, hogy a Kossuth-emlékházat elsőként 1949-ben nyitották meg, majd a tárlatot 1971-ben és 1994-ben újították meg. Az utóbbi években azonban az épület állapota és a bemutatott tárgyak állaga is jelentősen leromlott, így elkerülhetetlenné vált a felújítás. Az új beruházás nemcsak az épület állagának megóvását célozta, hanem a kiállítás korszerűsítését is, amely most további négy teremmel bővült.
L. Simon kifejtette, hogy a munkálatokat a modern műtárgyvédelem szigorú elvárásai szerint végezték. Az újonnan telepített légkondicionáló rendszerek és kamerák, valamint az UV-szűrő fóliával ellátott ablakok hozzájárulnak a kiállítás biztonságos fenntartásához. Az állandó tárlat mellett kortárs művészeti alkotások is helyet kaptak, így az emlékház egyszerre őrzi a múltat és nyit új perspektívát Kossuth-kultuszának értelmezésére.
Monok: múlt és jelen találkozási pontja
Az eseményen Koncz Zsófia, a térség országgyűlési képviselője is szót kapott. Ő arról beszélt, hogy a monoki lakosok számára Kossuth Lajos öröksége jelentőséggel bír. Hangsúlyozta, hogy Kossuth Lajos szabadság- és függetlenségvágyának példája ma is aktuális, és az ő szellemiségét tovább kell vinni napjaink mindennapjaiba.
L. Simon László hozzátette, hogy a felújítás költsége meglepően alacsony, mindössze 107,5 millió forint volt. Ebből az épület rekonstrukciójára bruttó 40 millió forintot költöttek, míg a teljes kiállítás beruházási összege 47,5 millió forintra rúgott. Az emlékház kortárs műtárgyakkal és egyéb kiállítási elemekkel való bővítése további mintegy 20 millió forintot emésztett fel.
Kossuth szellemének örök ébresztése
A felújított Kossuth-emlékház nem csupán a múlt egy darabja, hanem szimbóluma annak az útnak is, amelyen a magyar nemzet halad. Kövér László elmondta, hogy Kossuth példája a nemzet számára ma is erőt és hitet adhat, hogy a jövőt alakító döntéseket a nemzeti realizmus jegyében hozzuk meg.
A monoki Kossuth-emlékház a nemzet számára nemcsak emlékhely, hanem a magyar szabadság és függetlenség szimbóluma, amely tovább élhet és fejlődhet az új generációk számára is.
Forrás: mti.hu/hirek/2025/04/11/kover-laszlo-kossuth-lajos-szulohazanak-zarandokhellye-kell-valnia