Emlékezés és figyelmeztetés: Az Élet Menete Budapesten
2025. május 11-én immár huszonegyedik alkalommal tartották meg az Élet Menete emlékező sétát Budapesten, amelynek fontos üzenete: a múlt borzalmai ne vesszenek feledésbe. Az esemény résztvevői a Cipők a Duna-parton emlékműtől indultak, áthaladtak a Lánchídon, majd a Várkert Bazárnál zárták a megemlékezést, amelyen hazai és nemzetközi vezetők, mint például Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, valamint Maya Kadosh, Izrael magyarországi nagykövete is felszólaltak.
A múlt tanulságai: Auschwitz és a magyar felelősség kérdése
Michel Gourary, az Élet Menete nemzetközi szervezetének európai igazgatója beszédében felidézte, hogy 1944-ben mindössze nyolc hét alatt 437 ezer magyar zsidót deportáltak Auschwitzba. Ezt a példátlan brutalitást a magyar hivatalnokok és csendőrök közreműködése tette lehetővé. Hangsúlyozta, hogy bár 2004 óta a magyar állami vezetők elismerték az akkori felelősséget, az emlékezés fenntartása és a társadalmak ébersége ma is elengedhetetlen a gyűlölet bármiféle újraéledésének megakadályozásához.
A zsidó közösség harca a jelenkori gyűlölet ellen
Grósz Andor emlékeztetett, hogy bár sokáig hitt a „soha többé” ígéretében, a közelmúlt eseményei, köztük a 2023-as Izrael elleni terrortámadás, megingatták ezt az optimizmust. Az antiszemitizmus alattomos nyelvezete újból felütötte a fejét, és az emberi társadalmak immunitása a gyűlölet ellen továbbra is kétséges. A világ gyakran az előítéleteket visszhangozza, miközben a tények háttérbe szorulnak. Szerinte Izrael ma létharcot vív, ahol nem a „soha többé” idealizmusa, hanem a tettek határozzák meg a túlélést.
A közösség ereje és a jövő biztosítása
Verő Tamás főrabbi sófárszava indította útjára a menetet, élén holokauszt-túlélőkkel. Az esemény során egyértelművé vált, hogy a zsidó közösség továbbra is elszántan küzd az emlékezésért és az igazságért. Maya Kadosh izraeli nagykövet arról beszélt, hogy a zsidó állam létezése nem pusztán nemzeti ügy, hanem történelmi szükségszerűség, amely biztosítja, hogy másként ne ismétlődhessenek meg a múlt borzalmai. Mindeközben arra figyelmeztetett, hogy napjainkban is vannak, akik nyíltan szítanak gyűlöletet és a zsidók megsemmisítését akarják.
Az emlékezés eszköze: Tudás, tanítás és bátorság
Grósz Andor beszédében hangsúlyozta, hogy az emlékezés és a tanítás a leghatékonyabb fegyver a gyűlölet és kirekesztés ellen. Újra és újra fel kell hívni a figyelmet a múlt tanulságaira, hogy a társadalmak ne engedjenek a sötét eszmék csábításának. Az emlékezés nemcsak a múlt áldozataiért, hanem mindazokért is történik, akik ma is gyűlölet céltáblájává válnak, vagy félelemben élnek. „A zsidó nép él, és amíg él, emlékezni és emlékeztetni fog” – zárta beszédét, kiemelve a közösség erősségét és az emlékezés melletti elszántságot.
Izrael: a védekezés és az identitás megőrzése
Maya Kadosh világossá tette: Izrael létezése demográfiai és kulturális értelemben is létfontosságú, hiszen kétezer év üldöztetése óta ez az a hely, ahol a zsidó nép megvédheti önmagát. Elszántak abban, hogy megvédjék otthonukat és jövőjüket, miközben emlékeznek és az igazságra nevelik gyermekeiket. Az ő meglátása szerint a jövő nem passzív várakozás, hanem elszánt, határozott cselekvés és önvédelem eredménye.
Az Élet Menete üzenete: Soha ne feledd
Az emlékező séta eseményeiből kirajzolódik egy közösség, amely nemcsak a múlt borzalmainak tanulságait őrzi, hanem egyértelművé teszi: nem hagyja, hogy a gyűlölet, a relativizálás vagy az emlékezés elhalványulása megmérgezze a jövőt. A résztvevők jelenléte egy egységes, világos üzenet – emlékezni és tanítani kell, hogy „soha többé” ne váljon üres szlogenné, hanem a felelősségvállalás és a cselekvés alapköve legyen.
Forrás: mti.hu/hirek/2025/05/11/megtartottak-az-elet-menetet-budapesten