Ursula von der Leyen figyelmeztetése az orosz fosszilis tüzelőanyagokra
2026. március 11-én Strasbourgban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, egyértelműen hangsúlyozta, hogy stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz. Ezzel az intézkedéssel az Európai Unió még inkább függővé, sebezhetővé válna, így már meglévő gyengeségeit tovább súlyosbítaná. Az elnök a plenáris ülés keretein belül, melyen a tagországok állam- és kormányfői jövő heti találkozójáról és a közel-keleti helyzetről vitáztak, kiemelte, hogy az EU az elmúlt évek intézkedései révén már lényegesen csökkentette a fosszilis tüzelőanyagok importját és az áringadozásokra való kitettségét.
Rávilágított arra, hogy a Közel-Keleten történt zavarok globálisan befolyásolják az energiaárakat. Példaként említette, hogy az iráni konfliktus kezdete óta a gázárak 50, míg az olajárak 27 százalékkal emelkedtek. Az ezt követő tíz napban kitört háború következményeképp a fosszilis tüzelőanyagok importja miatt az európai adófizetőknek már háromezer milliárd eurójukba került. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy ez az energifüggőség ára.
A bizottság elnöke a vitában kijelentette: addig, amíg az EU jelentős mennyiségű fosszilis tüzelőanyagot instabil régiókból importál, a sebezhetőség megmarad. Kiemelte, hogy a jelenlegi uniós piactervezés, noha támogatott, a háztartások és vállalatok nyomás alatt állnak, ezért felül kell vizsgálni az energiaszámlák csökkentésének lehetőségeit. A környezetvédelmi és gazdasági szempontokat figyelembe véve a költségek mérséklésére tett javaslatát a nemzeti hatáskörű adók és a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformja irányába terjesztette ki.
Ezen felül megemlítette, hogy az Európai Bizottság hamarosan bemutat egy ütemtervet, amelynek címe „Egy Európa, egy piac” lesz. Ennek célja, hogy az energia, a minőségi munkahelyek és a mesterséges intelligencia terén kulcsfontosságú jogalkotási intézkedéseket fogalmazzon meg, amelyeket 2027 végéig be kell építeni a törvénykezésbe.
Von der Leyen végül arra figyelmeztette a vezető politikai szereplőket, hogy Európa legfőbb felelőssége polgárainak védelme és a konfliktus következményeivel való felkészülés. Kihangsúlyozta: „A világ realitása nem csökkenti elszántságunkat, hogy egy olyan világért küzdjünk, amely jobb, és szabadabb jövőt biztosít az emberek számára.”
Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője is megosztotta véleményét a vitában, amelyben az iráni háborút és az orosz-ukrán konfliktust párhuzamba állította. Szerinte mindkét esetben a gazdasági hatások Európa számára a legrosszabbak, mivel az energiaárak jelentősen emelkednének.
A politikus kiemelte, hogy az EU lényegesen beszűkítette az importlehetőségeit, így az energiaárak magas szinten maradhatnak. Dömötör Csaba kritikáját fejezve ki, utalt az atomenergia kérdésére és az EU szankcióinak hatásaira, amelyek szerinte lehetetlené teszik, hogy Európa megfizethető áron szerezzen be energiát.
„Akik ezt a döntést meghozták, adjanak választ arra, hogy honnan lesz így Európában energia megfizethető áron?” – vetette fel a kérdést. A helyzet kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy újratervezzék az energiapolitikát. Hangsúlyozta, hogy nem szabad észrevétlenül hagyni, hogy Ukrajna zsarolja az uniós tagállamokat, valamint az ukrán elnök fenyegetéseit a magyar miniszterelnökkel szemben sem.
Dömötör Csaba kiemelte, hogy a viták elengedhetetlenek, de az Európai Bizottság uniós tagországokkal szemben más országok érdekeinek kedvezése nem elfogadható. Szükség van arra, hogy a jövőbeni döntésekben az uniós tagállamok érdekeit is figyelembe vegyék, hiszen ez a közös jövőnk szempontjából is létfontosságú.