Répássy Róbert nyilatkozata a K. Endre kegyelmi ügyéről
A kegyelmi ügyek miniszteri ellenjegyzése mindig is érzékeny terület volt, most pedig különösen figyelemfelkeltővé vált a K. Endre ügye kapcsán. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium korábbi államtitkára azt nyilatkozta, hogy a kegyelmi bejegyzés szabályosan, de nem a megszokott eljárás szerint történt. A közismert pápalátogatásra való hivatkozás – ami Novák Katalin köztársasági elnök sürgetéséből adódik – arra utalt, hogy a kegyelmi kérvények gyors ellenjegyzése szükséges volt.
Továbbá, címzett módon utalt Magyar Péter miniszterelnök szavaira is, aki azt feltételezte, hogy Varga Judit, az akkori igazságügyi miniszter nem volt megfelelően tájékoztatva és „átverték” az ügy kapcsán. Répássy azonban kifejtette, hogy Varga tisztában volt annak kockázataival, hogy a köztársasági elnök a Hunnia-ügy vonatkozásában eltérhet a miniszteri ajánlásoktól.
Mint Répássy elmondta, az elnöki hivatal sürgetésére Varga Judit aláírta azt a köztársasági elnöki döntést, ami a pápalátogatásra időzítette a kegyelmet. Kiemelte, hogy a megszokott eljárásmód szerint az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi főosztályának előterjesztését is figyelembe kell venni, amelynek kihagyása a szokásoktól való eltérésként értékelhető.
Másrészt, Répássy hozzátette, hogy a kegyelmi ügyek közül a Hunnia-ügy emelkedett ki, mivel itt súlyos büntetéseket enyhítettek, ezzel szemben K. Endre ügye marginálisabbnak bizonyult. Emlékeztettek arra is, hogy K. Endre egy eltérő helyzetben volt – ő már reintegrációs őrizet alatt állt.
Répássy saját véleménye alapján úgy gondolja, hogy a köztársasági elnöki hivatalban található iratok nyilvánosságra hozatalából kevés új információ származik majd, hiszen az államfőnek nincs jogi kötelezettsége az indoklásra a kegyelmi döntések kapcsán. Úgy véli, hogy a köztársasági elnöki hivatalban és az igazságügyi tárcán fennmaradt iratok valószínűleg egyeznek, tehát nem várható különösebb eltérés az ottani dokumentációkból.
A nyilvános állásfoglalásában kifejtette azt is, hogy a kegyelmi döntések eljárásának szokásos keretei nehezen értelmezhetőek, amennyiben nincs egyértelmű tájékoztatás arról, hogy Novák Katalin miért hozta meg a szóban forgó határozatokat. Répássy hangsúlyozta, hogy a kérvényben található indokok személyes adatokat tartalmaznak, így ezek nem nyilvánosak.
Répássy Róbert tehát vázolta a kegyelmi ügy bonyolultságát, valamint a háttérben húzódó fontosabb vonatkozásokat, melyek a jogalkotói és államfői hatáskörök közötti határvonalat is feszültté tették a közéleti diskurzusban.