Kék Bolygó Podcast: Áder János és Bartus Gábor a Fenntarthatóságról
Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke, legújabb podcastjában a gazdasági és környezeti kihívások összefüggéseiről beszélt vendégével, Bartus Gábor közgazdásszal. A Kék bolygó című műsor jubileumi, 150. epizódja a GDP-n túli gondolkodás szükségességét hangsúlyozta, valamint Kína, az Egyesült Államok és az EU fenntarthatósági törekvéseire összpontosított.
Kína Fenntarthatósági Lépései
Áder Kínát a fenntarthatósági fordulat irányába tett lépések példájaként említette, hangsúlyozva, hogy az ország 15 éve felülvizsgálja hagyományos iparpolitikáját. A szélerőművi és naperőművi kapacitások bővítése, valamint az akkumulátor technológia fejlesztése terén Kína vezető szerepre tört a globális piacon.
Bartus Gábor kiemelte, hogy a legtöbb környezeti mutató alapján Kína rosszul teljesít, különös tekintettel az ökológiai lábnyomra, amely akár versenyképes az EU-val és az Egyesült Államokkal. A szén-dioxid-kibocsátás egy főre eső mértéke 2000 óta emelkedett, ám a GDP ebben az időszakban hatalmas arányban nőtt. A gazdasági növekedés és urbanizáció következtében a levegőminőség drámai romlása vált tapasztalhatóvá a kínai nagyvárosokban. A kínai vezetés felismerte, hogy a helyzet tarthatatlan, és lépéseket tesz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, többek között a szén erőművek távolabb telepítésével és földgázra való átállással.
Az Egyesült Államok Klímapolitikájának Kihívásai
A műsor során Áder megjegyezte, hogy az Egyesült Államok klímapolitikájában ellentmondásos értelmezések figyelhetők meg. Az elmúlt évtizedek során, Kiotótól Párizsig, gyakori volt a politikai ingadozás. Áder arra figyelmeztetett, hogy a demokratikus kormányok és a republikánusok, beleértve Trumpot is, más-más megközelítéseket képviselnek, ám a gyakorlatban az olaj- és gázkitermelés terén a különbségek minimálisak.
Bartus Gábor tájékoztatta a hallgatókat, hogy az üvegházgáz-kibocsátás szempontjából az amerikai politikai vezetések, beleértve Obamát, Trumpot és Bident, valójában nem különböznek számottevően. Az Egyesült Államok ökológiai lábnyoma továbbra is a legrosszabb a világon.
Magyarország környezeti mutatói
Az adás során téma volt Magyarország környezeti teljesítménye is. Bartus Gábor elmondta, hogy az ország ökológiai lábnyoma viszonylag alacsony, mivel Magyarország az EU egyik legszegényebb országa a fogyasztási beszámolók alapján. A háztartások fogyasztása Bulgáriával versenyez a legalsó helyekért, ami alacsonyan tartja a környezeti lábnyomot.
Európai Unió és a Fenntarthatóság
Áder János hangsúlyozta, hogy az EU több mint 400 milliós piaccal és jelentős gazdasági teljesítménnyel bír. Az EU-ban számos ország és vezető gondolja úgy, hogy meg kell valósítani a fenntarthatósági fordulatot, beleértve a klímasemlegesség elérésére tett erőfeszítéseket.
Bartus Gábor arra figyelmeztetett, hogy az EU környezeti teljesítménye szinte páratlanul jobb, mint Kína és az Egyesült Államok környezeti mutatói. Az EU-ban az egy főre eső üvegházgáz-kibocsátás messze a legalacsonyabb, és az anyaghasználat terén is az elmúlt negyedévszázadban egyedülálló eredményeket ért el.
A GDP Korlátai és Alternatív Módszerek
Áder a GDP számításának korlátaira is felhívta a figyelmet. Emlékeztetett arra, hogy a fenntarthatóság mérésére új módszereket dolgoztak ki, amelyeket a Kék Bolygó Alapítvány, a Magyar Tudományos Akadémia és más intézetek szakértői közösen hoztak létre. Bartus Gábor szerint a jövőben fontos lenne olyan módszerek bevezetése, amelyek a GDP-t kiegészítve mérik a gazdasági tevékenységek környezeti, egészségügyi és társadalmi hatásait is.
összegezve, a podcast interjúja rávilágít arra, hogy a GDP alapú megközelítések mellett elengedhetetlen, hogy a jólét más aspektusait is figyelembe vegyük, hiszen a fejlett országokban a jóllét jelentős része nem tükröződik a GDP-ben.