Hazánk helye a Nyugaton – A Tisza Párt megemlékezése
2026. március 15-én, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, Budapest szívében, a Hősök terén gyűltek össze a Tisza Párt hívei. Magyar Péter, a párt elnöke beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy Magyarország nemcsak a Nyugat része, hanem a béke és a szabadság hírnöke is. A politikai vezető állította, hogy hazánk helye már régóta az európai közösségben, a NATO keretein belül van, nem csupán formális szerződések által, hanem a történelem és az ősök öröksége révén.
Magyar Péter kiemelte, hogy a felelősség, amelyet az elődeink ránk hagytak, máig érezteti hatását. A múltban, 1848-ban az emberek a szabadság, az önrendelkezés és az egyenlőség mellett álltak, és ez a jövőnkre is hatással van. „Rabok legyünk vagy szabadok?” – tette fel a kérdést, eközben éles kontrasztot festve a múlt és a jövő közé.
A Tisza Párt elnöke nemcsak történelmi reflexiót, hanem aktuális erkölcsi kérdéseket is felvetett: „Az alattvaló vagy a polgár kérdése ma is éppen olyan releváns, mint 1848-ban volt.” Rámutatott arra, hogy a magyarok mindig is szabadon akartak élni, szabadon dönteni a saját sorsuk felett, és hogy a történelmünk során sokszor meg kellett küzdenünk azért, hogy elérjük ezt a célt.
Magyar Péter beszéde során hangsúlyozta, hogy a magyar szabadságért és a függetlenségi harcért soha nem szabad feladnunk. „Őseink életüket adták a szabad Magyarországért,” mondta, hozzáfűzve, hogy a szabadságért folytatott küzdelem folytatódik, és ez a jövő generációinak is öröksége.
Az ünnepség során történtek tükrében Magyar Péter éles kritikát fogalmazott meg a jelenlegi politikai helyzet kapcsán. Szerinte a hatalom nem a nép szolgálatára jött létre, hanem a manipuláció, a megosztás és az elnyomás eszközeként szolgál. „A múlt embere sokáig az orránál fogva vezette a szabadságvágyó magyarokat” – fogalmazott, továbbá kiemelte, hogy a jövő építéséhez a múlt tanulságait is figyelembe kell venni.
Felsorolta pártja célkitűzéseit: az uniós források hazahozatalát, az egészségügy átalakítását, és az igazságos adórendszer bevezetését. A céljaik között szerepel a milliárdosokat érintő vagyonadó is, amelyet a közérdek védelmében kívánnak bevezetni.
A politikai vezető arra figyelmeztetett, hogy a jövő építése közben nem kerülhetjük el a múlt bűneinek feltárását sem. „Nem leszünk többé következmények nélküli ország,” mondta Magyar Péter, aki fontosnak tartotta, hogy a törvények előtt mindenki egyenlő legyen, és hogy a közösség érdekeit minden esetben szem előtt tartsák.
Az esemény zárásaként Magyar Péter visszatért arra a gondolatra, hogy a magyar emberek nem tűrik, hogy elvegyék tőlük szabadságukat. „Április 12-én olyan győzelmet aratunk, amelyet a világ minden sarkából észlelni fognak,” ígérte, hangsúlyozva, hogy a béke elve mellett állnak, és a jövőt új szemlélettel kívánják megszervezni.
A Nemzeti Menet, amely a Deák térről indult, szimbolizálta azt az összetartozást, amely az 1848-as forradalom öröksége. A megemlékezés során kiemelték az 1848-as márciusi ifjak követeléseit, amelyek a mai napig érvényesek és sürgetőek.