NAGY ISTVÁN: MEGEMELTÉK A KÁRENYHÍTÉSI ALAP KERETÉT A MAGYAR AGRÁRIUMBAN
2026. március 3-án, a Budapesten megrendezett OTP Agrár Gálán Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy jelentősen, 28,4 milliárd forintról 46,5 milliárd forintra emelték az időjárás okozta károk kompenzálásának keretét. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány támogatása a nehéz helyzetben lévő gazdák számára folyamatosan rendelkezésre áll.
Nagy István kifejtette, hogy a 2025-ös év komoly kihívások elé állította a magyar mezőgazdaságot, hiszen a gazdák számos természeti csapással kellett szembenézzenek, beleértve a növény- és állatbetegségeket, a korai tavaszi fagyokat, valamint az aszályt is. A kormány célja, hogy a gazdák minden jóváhagyott kárenyhítési kérelmét kielégítse, így március közepétől megkezdődnek a kifizetések.
Az agrárminiszter a rendezvény során ismertette, hogy a KAP Stratégiai Terv keretein belül a gazdaságfejlesztésre és beruházásokra vonatkozó támogatások kötelezettségvállalása március végére elérheti az 1000 milliárd forintot. Ez a tőkeinjekció biztosítja a magyar mezőgazdaság és vidék fejlődését.
A Kormányzati Agrárpolitikai Program (KAP) keretein belül Nagy István kiemelte, hogy a mezőgazdaságot támogató kifizetések eddig meghaladták az előzetes várakozásokat, összesen 1509 milliárd forint jutott el a gazdákhoz. A siker egyik kulcsa a támogatási rendszer hatékonyságában rejlik, amely minden korábbinál gyorsabban és eredményesebben valósult meg. A Vidékfejlesztési Program 2025 végén forrásvesztés nélkül zárult, és összesen körülbelül 3000 milliárd forintnyi támogatást mozgósított, amelyből közel 400 ezer projekt valósult meg.
Nagy István szerint az új KAP Stratégiai Terv új korszakot nyitott a magyar mezőgazdaság számára, amelyben több mint 3150 milliárd forint áll rendelkezésre a vidékfejlesztéshez. Ebből a keretből a közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítandó összeg több mint a felét képezi. A kormányzati lapok szerint február végére már 65 pályázati felhívást tettek közzé, összesen körülbelül 1700 milliárd forint értékben, és eddig 104 ezer kérelem kapott zöld utat.
A fejlesztések terén kiemelt figyelmet fordítanak a feldolgozóüzemek bővítésére, hiszen eddig több mint 300 nagyberuházás kapott engedélyt, összesen 451 milliárd forintnyi értékben. A kisebb és közepes fejlesztésekhez kapcsolódó kérelmezők közül pedig több mint 600 üzem fejlődését segítik elő közel 40 milliárd forintból. Továbbá, az állattartó telepek modernizálására országszerte több mint 1000 gazdaság nyert el támogatást, összesen körülbelül 68 milliárd forintot, míg a kertészetek számára a modern üvegházak és feldolgozó technológiák fejlesztésére már több mint 72 milliárd forintot ítéltek meg.
A miniszter a gazdálkodók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében bevezetett új intézkedésekről is beszélt. A beruházásokhoz igényelhető 25%-os előleg mostantól önerőigazolás nélkül, azonnali módon felvehető, ami előnyös a már folyamatban lévő igényléseknek is, hiszen ez a kedvezmény minden esetben érvényes. Az önerő azonban a folyamat végére meg kell, hogy legyen.
Nagy István figyelmeztetett arra is, hogy a jövőbeli forráscsökkentések elkerülhetetlen veszélyeket rejtenek az agrárszektor számára. Az Európai Bizottság javaslata szerint az agrárbüdzsét több mint 20%-kal csökkentenék, ami Magyarországot tekintve akár 25%-os forráskiesést is jelenthet a 2028 és 2034 közötti időszakban. Ezt a javaslatot a miniszter elfogadhatatlannak nevezte, mivel alapvetően fenyegeti a magyar mezőgazdaságot.
Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt hónapok során következetesen ellenezte ezt a terveket, és a jövőben is minden eszközzel megvédi a magyar gazdák érdekeit. „2026 az építkezés éve lesz a magyar agráriumban,” mondta, hozzátéve, hogy a források felhasználásával a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 2030-ra Európa élvonalába kerülhet. A közelmúltbeli fejlődés biztos alapot teremtett a jövőbeni sikerhez.
Csányi Sándor, az OTP Bank Nyrt. elnöke szintén felszólalt a rendezvényen, ahol arról beszélt, hogy a háborúk és globális feszültségek komolyan befolyásolják a világgazdaságot, és Magyarországot is érzékenyen érinti az energiaellátás kérdése. A várható energiaár-emelkedések és a különböző járványok, valamint az öntözés problémái jelentős kihívásokat jelentenek a mezőgazdaság számára.
Csányi megemlítette, hogy a S&P nemzetközi hitelminősítő a bankot magasabbra minősítette, mint az országot, ezzel elismerve az OTP Bank tevékenységét; a bank külföldön is aktívan jelen van, és az agrárium számít a legstabilabb ügyfélkörnek. Az OTP Bank a klímaváltozással kapcsolatos fejlesztésekhez, beruházásokhoz szívesen nyújt hitelt, és zöldhitelszámlája csoportszinten elérte a 1600 milliárd forintot.
A bank 2012-ben alapította az Agráriumért OTP Díjat, hogy elismerje a magyar agrár- és élelmiszeripar kiemelkedő szereplőit, akiket példaként állítanak a többi vállalkozás elé. Az idei díjat a növénytermesztés kategóriában a TEDEJ Zrt., állattenyésztés kategóriában a FORMULA-GP Kft., élelmiszeripari kategóriában a Balogh Tészta Zrt., kertészeti kategóriában a Herbafarm Kft., nemzetközi kategóriában a Kőröstej Kft., és leánybanki partner kategóriában az INCOM d.o.o. szlovén családi vállalkozás kapta.