Semjén Zsolt: Az „Együttműködő Elválasztás” Alapelvei
A magyar kormány egyházpolitikájának középpontjában az „együttműködő elválasztás” áll, amely az állam és egyház közötti harmonikus együttműködést hangsúlyozza. Semjén Zsolt, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának éves meghallgatásán kifejtette, hogy ennek az elvnek lényege a társadalom javára történő együttműködés, amely biztosítja az egyházi intézmények államiakkal azonos finanszírozását. A kormány célja, hogy a társadalmi hasznot előtérbe helyezve alakítsa az egyház és állam kapcsolatát.
Budapesten, 2025. november 4-én Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy az állam és az egyház szétválasztása nem jelenti a társadalom elválasztását az egyháztól. „Egyszerre vagyunk a közösség tagjai és polgárai” – mondta, utalva arra, hogy az állam és az egyház közötti együttműködés elengedhetetlen a társadalmi harmónia megteremtéséhez.
Finanszírozás és Hittanoktatás
Az egyenlő finanszírozás szükségességét is kiemelte, figyelmeztetve arra, hogy a vallásos emberek esetleg kettős adófizetésre kényszerülhetnek, mivel fenntartják az állami intézményeket és emellett egyházi iskoláikat is finanszírozzák. Az állami iskolákból körülbelül 276 ezer gyerek választotta a hittanórát, míg az egyházi iskolákban 260 ezer diák tanul. Ez azt jelenti, hogy több mint félmillió gyermek részesül államilag finanszírozott hittanoktatásban Magyarországon.
Az egyházi intézmények aránya a közoktatásban 2010 óta drámai mértékben nőtt; míg 6%-ot képviseltek, addig most már 18%-ra emelkedtek. Felsőoktatási intézményekből 25 egyházi van, ami a teljes felsőoktatás 10%-át jelenti. A szociális alapellátásban az egyházi intézmények részaránya 2010-ben 10%, 2024-re viszont már 52%-ra nőtt, a gyermekvédelmi szakellátásban 7%-ról 73%-ra, míg a szociális szakosított ellátásban 15%-ról 32%-ra emelkedett.
Kritikai Kérdések és Nyilatkozatok
Jakab Péter (független) felvetette a kérdést, vajon visszavonják-e Nagy Feró Kossuth-díját a Szőlő utcai botrányban tett megjegyzései miatt. Semjén Zsolt kifejtette, hogy bár nem ért egyet Nagy Feró véleményével, nem találja indokoltnak a díj visszavonását. Az állam, mint mondta, nem ítélheti meg évekkel a díj odaítélése után a díjazott érdemeit.
Amikor az RMDSZ javaslatára reagált, hogy Erdélyben szolidaritásból vezessék be a 27%-os áfakulcsot, Semjén Zsolt ezt abszurdnak nevezte, hangsúlyozva, hogy az adófizetés és a szavazati jog között nincs összefüggés. A háború utáni Kárpátaljára való visszatérésről szólva kifejtette, hogy a magyar kormány nem csökkentette, hanem növelte a támogatásokat, és bátorítani kívánja a hazatérni szándékozókat.
Rónai Sándor (DK) kérdésére válaszolva Semjén Zsolt a Szőlő utcai javítóintézet ügyével kapcsolatban elmondta, hogy a nyomozás már egy éve zajlik, és a kormány nem támogatja a DK javaslatát parlamenti vizsgálóbizottság felállítására, mivel az ügyben már folyamatban van a nyomozás.
Gyónási Titok és Egyházi Kapcsolatok
A gyermekek védelme érdekében végzett munka és a gyónási titok kérdéséről is szó esett. Semjén Zsolt kijelentette, hogy a gyónási titok védelme szentség, amelyet a kánonjog elismer, és a DK ezzel kapcsolatos álláspontját egyházellenes politikai terméknek minősítette. Kiértékelte, hogy a gyónási titok sérthetetlensége miatt az egyházi szempontokat is figyelembe kell venni.
A meghallgatáson Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy nem a kormány, hanem Iványi Gábor tartozik az államnak, figyelembe véve az ő elmaradt járulékfizetéseit.
Ez a meghallgatás rávilágít a hazai egyházpolitika összetett helyzetére és a különböző érdekek feszültségére, amelyek a modern állam és az egyházi intézmények kapcsolataiban mutatkoznak meg.
Forrás: mti.hu/hirek/2025/11/04/ogy-semjen-zsolt-egyhazpolitikank-lenyege-az-egyuttmukodo-elvalasztas