A Maros megye vízválsága: sürgős intézkedések szükségesek
2025. június 28-án rendkívüli ülésre ült össze az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság (CNSU) annak érdekében, hogy a román környezetvédelmi minisztérium egy héten belül a legjobb műszaki megoldásokat találja meg a parajdi bányakatasztrófa következtében vízellátási gondokkal küzdő Maros megyei települések számára. A sószennyezés problémájának kezelése az elérhető közvetlen és sürgős választémák közé tartozik.
A kormány gyors intézkedései
Ilie Bolojan miniszterelnök vezetésével tartott ülés célja a parajdi sószennyezés miatti válsághelyzet rövid-, közép- és hosszú távú megoldásainak meghatározása volt. A CNSU közleménye kifejezte, hogy a helyzet sürgőssége kiemelten fontos, mivel a Kis-Küküllő sószennyezése már állandósult. A helyi hatóságok bevonására is szükség van a megoldás érdekében, hiszen anyagi támogatásukkal hozzájárulhatnak a munkálatokhoz.
Kihívások a vízellátásban
A határozat szerint a környezetvédelmi minisztériumnak hét napon belül meg kell határoznia a sótalanítási megoldásokat a dicsőszentmártoni, gyulakutai és küküllőszéplaki víztisztító állomások számára. Ezt követően, 30 napon belül, alternatív vízforrásokat is fel kell térképezniük, amely független a parajdi sóbánya fölött folyó Korond-paktól. A kormány tartalékalapjából tervezik a munkálatok finanszírozását.
Támogatás és elvárások
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közlése szerint a központi forrásokat a fejlesztési minisztérium biztosítja. Cseke Attila tárcavezető hangsúlyozta, hogy az érintett települések joggal várják el a kormányzati védelmet. A válsághelyzet gyors rendezését Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes is támogatta, hangsúlyozva, hogy a kormány célja a gyors és hatékony intézkedések elindítása.
A helyzet súlyosbodása
Maros megyében már 21 településen hirdettek veszélyhelyzetet a sószennyezés miatt. Az áradás következtében a parajdi sóbányából sós víz szivárog a Kis-Küküllő vízébe, amely folyamatosan halpusztulást okoz. A helyi hatóságok igyekeznek biztosítani a lakosságnak az ivó- és háztartási vizet, míg 81 vízosztó pont áll rendelkezésre a szükségletek kielégítésére.
Kritika a sóipari társasággal szemben
Radu Miruta, frissen kinevezett gazdasági miniszter, interjújában bírálta az Országos Sóipari Társaságot (SALROM) a parajdi patak elterelésének késlekedése miatt, és szigorú fellépést ígért. A SALROM képviselői 72 órás késést jeleztek az eredeti ütemtervhez képest.
A bányakatasztrófa következményei
A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) politikusa figyelmeztetett, hogy a sóbánya beomlásának lehetősége nő, ami további súlyosbíthatja a helyzetet. Az áradás következtében a bányatulajdonosok felelőssége is felmerül, hiszen a probléma megoldása nem tűnik prioritásnak a közreműködésükben.
A parajdi sóbánya jelentősége
A parajdi sóbánya nem csupán egy ipari létesítmény, hanem Székelyföld egyik legismertebb turisztikai látványossága is, amely évente számos látogatót vonz. A válság nemcsak a bányászok, hanem a helyi vendéglátóipar munkavállalóinak megélhetését is veszélyezteti, akiknek jövedelme közvetlenül a bányától függ.
Összegzés
Jelen helyzet sürgető intézkedéseket követel. A válsághelyzet kezelése a felelős hatóságok és a környezetvédelmi minisztérium közös munkáját igényli, hogy elkerülhessük a további szövődményeket és helyreállítsuk a Maros megyei települések vízellátását.