Rétvári Bence éles kritikája az Európai Unió migrációs politikájáról
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Rétvári Bence ismételten felhívta a figyelmet az Európai Unió külső határainak védelmével kapcsolatos súlyos hiányosságokra. Szerinte az Uniónak a tagállamok erőforrásait a külső határok védelmére kellene összpontosítania, de jelenleg ezt elmulasztja, miközben például Magyarország napi kényszerítő bírságot kénytelen fizetni saját határainak védelme miatt.
A 2024-es évben 981 ezer menedékkérelmet regisztráltak az Európai Unióban, ami a második legmagasabb adat 2016 óta. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2025-ben ez a szám 1,1 millióra is emelkedhet, ami Rétvári szerint aggasztó perspektívát jelent a tagállamok számára, rámutatva az illegális migráció súlyos következményeire.
Migrációs kihívások és schengeni zavarok
Az államtitkár kijelentette, hogy a migráció nemcsak a terrorfenyegetettséget fokozza, hanem az Európai Unió alappilléreit is meggyengíti. Több ország, például Németország, Franciaország vagy éppen Svédország immár határellenőrzéseket vezetett be, amelyek aláássák a schengeni övezet szabad mozgásának alapelvét. Rétvári szerint „a jelenlegi helyzet rosszabb, mint öt évvel ezelőtt”, mivel a belső határok egyre kevésbé átjárhatóak az illegális migráció következményeként.
A brüsszeli tétlenség további következményeit illusztrálva kitért arra, hogy egyre több tagállam kénytelen önálló határvédelmi akciókat szervezni. Magyarország déli határának védelmében például osztrák, cseh és szlovák határőrök nyújtottak támogatást. 2024 elején pedig többoldalú akció kezdődött a török–bolgár határon, amelyben bolgár, román, osztrák és magyar csapatok vettek részt. Hasonló együttműködések zajlanak a horvát–szlovén és a boszniai határok mentén is.
A visszaélések és az EU tehetetlensége
Rétvári külön kitért a menekültügyi rendszer joghézagaira, amelyeket a kérelmezők folyamatosan kihasználnak. Hangsúlyozta, hogy az EU évtizedek óta nem képes gátat szabni annak, hogy elutasított menedékkérők újabb és újabb eljárásokat kezdeményezzenek különböző tagállamokban. „Ez éveken, akár évtizedeken keresztül tartó engedély nélküli tartózkodást eredményez az Unió területén” – mondta, aláhúzva a rendszer hitelességének fokozatos erózióját.
Az államtitkár súlyosnak nevezte azt a helyzetet, hogy Magyarországnak napi egymillió eurót kell fizetnie határvédelmi tevékenysége miatt, míg ezzel szemben az Unió láthatóan nem működik hatékonyan. Rétvári szerint Brüsszelnek kártérítést kellene fizetnie Magyarországnak az eddig felmerült költségekért, amelyek már meghaladják a 800 milliárd forintot.
A Frontex meggyengülése és a drogkereskedelem elleni küzdelem
A Frontex működésének kapcsán Rétvári kijelentette, hogy az ügynökség az eredeti feladatától eltérve ma már tevékenységének nagy részét az önkéntes távozás ösztönzésére fordítja. Véleménye szerint ez „jelentősen gyengíti” az Unió határvédelmi erőfeszítéseit, hiszen a törvénytelenül érkező migránsokat puszta rábeszéléssel nem lehet visszaküldeni.
A tanácskozáson szóba került a kábítószer-kereskedelem elleni harc is, ahol Magyarország vezető szerepét emelték ki. Az államtitkár elmondta, hogy országa szigorú fellépést indított a drogkereskedők ellen, beleértve a törvényi szabályozások szigorítását és vagyonelkobzási intézkedések bevezetését. A drogkereskedelem felszámolása érdekében Magyarország nemzetközi együttműködést sürget, különösen az Európai Unió és dél-amerikai országok között, kiemelt figyelmet fordítva a nagy kikötőkkel rendelkező államok fokozott ellenőrzésére.
Rétvári Bence összegzése szerint, mind a migráció, mind a kábítószer-kereskedelem problémái az Unió hibás és hiányos politikájából erednek. A hatékony megoldás érdekében szerinte az EU-nak radikálisan át kellene szerveznie prioritásait, ha tényleges eredményeket akar elérni ezekben a kiemelten fontos területekben.
Forrás: mti.hu/hirek/2025/03/05/retvari-bence-az-eu-nak-lenne-feladata-kulso-hatarok-vedelme