Európai védelem vagy bújtatott fegyverszállítás?
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter határozott kritikát fogalmazott meg Brüsszelben az európai védelem megerősítésével kapcsolatos tervekkel szemben. Szerinte az európai védelmi képességek fejlesztése nem válhat Ukrajna fegyverszállításainak és finanszírozásának rejtett növelésévé.
A külügyminiszter a NATO külügyminiszteri tanácskozás után rámutatott, hogy Magyarország példamutatóan teljesíti a katonai kiadásokkal kapcsolatos vállalásait. Már három éve fordít a bruttó hazai termék több mint két százalékát katonai fejlesztésekre, amelyből jelentős rész modernizációra és eszközök beszerzésére irányul. Ezzel szemben több NATO-tagállam még a két százalékos GDP-arányos szintet sem éri el.
Ukrajna nem Európa védelmi pajzsa
Szijjártó kijelentette: elfogadhatatlan, hogy Ukrajna védelmét Európa védelmével azonosítsák. Külön hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak a saját védelmi képességeinek erősítésére kell összpontosítania, nem pedig NATO-n és EU-n kívüli országok támogatására. „Ukrajna magát védi, nem Európát” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ugyan elismeri Ukrajna bátorságát, de Európa védelmének összemosása az ukrán konfliktussal szerinte hamis narratívát teremt.
Egyértelművé tette: az európai védelem megerősítésével nem szabad a konfliktus meghosszabbításához hozzájárulni. Szerinte a háború fenntartása helyett olyan stratégiára van szükség, amely gazdaságilag fenntartható, és béketeremtést céloz meg.
A gazdasági teher és a béke fontossága
A miniszter aggodalmát fejezte ki a védelmi fejlesztések brutálisan magas, 800 milliárd eurós költségével kapcsolatban, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben aligha finanszírozható. Úgy véli, hogy a béke elérése lenne az első lépés a válság enyhítésében, és ez különösen fontos az európai államok számára. Véleménye szerint a kontinens vezetőinek Donald Trump békemisszióját kellene támogatniuk, aki szakítani kíván a konfliktusos megközelítéssel.
A fegyveregyezmények megszegése riasztó jelenség
Szijjártó riasztónak nevezte, hogy több NATO-tagállam folyamatosan felmondja a különböző fegyverzetkorlátozó egyezményeket. Kiemelte Litvánia kilépését a kazettás lőszerek betiltásáról szóló egyezményből, valamint a balti államok, Lengyelország és Finnország döntését, hogy elhagyják a gyalogsági aknák betiltásáról szóló megállapodást. Az ilyen lépéseket a külügyminiszter szerint elfogadhatatlannak kell tekinteni, mivel aljas és pusztító fegyverek terjedését segítik elő, miközben ezeket továbbra is szigorúan korlátozni kellene.
A külügyminiszter szavai világosan tükrözik a magyar kormány álláspontját: Európának saját érdekeit kell szem előtt tartania, és továbbra is a béketeremtésre összpontosítva kell alakítania stratégiáit.