Fidesz Kongresszus: Orbán Viktor Újraválasztása
2026. június 13-án, szombaton, Budapesten megtörtént a Fidesz 32. tisztújító kongresszusa, ahol Orbán Viktor ismételten megválasztásra került a párt elnökének. Az esemény során, ahol a politikai jövőt és a párt struktúráját formálták, a küldöttek titkos szavazás keretében 737 érvényes szavazatból 729 szavazatot adtak le a szintén egyedüli jelölt Orbán Viktorra, így az politikai pozícióját biztosította egy évre.
Az elnöki tisztség mellett a kongresszus megválasztotta a Fidesz négy alelnökét is, közöttük Gál Kingát, Bóka Jánost, Gyopáros Alpárt és Kreicsi Bálintot. Gál Kinga, a fideszes európai parlamenti képviselő újraválasztása mellett a többiek is megkapták a bizalmat: Bóka János a volt európai ügyekért felelős miniszter, Gyopáros Alpár a Magyar Falu Program volt kormánybiztosa, míg Kreicsi Bálint Salgótarján polgármestereként szerzett elismerést. Ezzel a négy új alelnök Kubatov Gábort, Németh Szilárdot és Kósa Lajost váltja a tisztségben.
A kongresszus alkalmával a küldöttek nyílt szavazás során egyhangúan fogadták el az országos választmány beszámolóját, míg egyetlen ellenszavazattal voksoltak az országos elnökség előterjesztése mellett, amely tartalmazta a választási vereség okait elemző jelentést és a Fidesz küldetéséről szóló nyilatkozatot is. Továbbá politikai határozat született a migrációs paktum elutasításáról, valamint a demokratikusan megválasztott közjogi tisztségviselők erőszakos elmozdítása ellen.
A kongresszus során szavaztak a Fidesz alapszabályának módosításáról is. Megszűnt a választókerületi rendszer és a regionális igazgatói poszt, így a Fidesz struktúrája az önkormányzati rendszerhez igazodik, amelyben települési csoportok és vármegyei választmányok fognak működni a jövőben.
Emellett a Fidesz országos elnöksége 28 főből áll majd: közéjük tartozik a húsz vármegyei (fővárosi) elnök, az országos választmány elnöke, a Magyar és az Európai Parlamenti frakcióvezető, valamint az elnökségébe választott vezetők és a négy alelnök. A kongresszus keretében a vármegyei választmányok élére új vezetők kerültek: Zsigó Róbert Bács-Kiskunban, Nagy Csaba Baranyában, Erdős Norbert Békésben, Tállai András Borsodban, Szatmáry Kristóf Budapesten, Czirbus Gábor Csongrád-Csanád megyében, Varga Gábor Fejérben, Gyopáros Alpár Győr-Moson-Sopron megyében, Papp Zsolt Hajdú-Biharban, Horváth László Hevesben, Hubai Imre Jász-Nagykun-Szolnokban, Czunyiné Bertalan Judit Komárom-Esztergomban, Balla Mihály Nógrádban, Szűcs Lajos Pest vármegyében, Gelencsér Attila Somogyban, Tilki Attila Szabolcs-Szatmár-Beregben, Csibi Krisztina Tolnában, V. Németh Zsolt Vasban, Hegedűs Barbara Veszprém vármegyében, míg Cseresnyés Péter Zalában vált a megyei elnökké.
A kongresszus kezdetén összesen 901 küldött mandátumát igazolták, míg a határozatképességhez 451 küldött jelenléte szükséges, a minősített többséget igénylő szavazásokhoz pedig 676 szavazat volt elengedhetetlen.
Az esemény színhelyén Orbán Viktor pártelnök a kongresszusi központ előtt nyilatkozott a sajtónak, biztosítva a közvéleményt a Fidesz további terveiről és célkitűzéseiről. A Fidesz elnöke előzőleg kétszer is betöltötte a pártelnöki posztot, hiszen 1993-2000 között, majd 2003 óta megszakítás nélkül vezeti a politikai alakulatot.