Lázár János: Az állam hűtlensége a második világháború idején
A magyar állam a második világháború környékén elveszítette a teljes zsidó és keresztény elitet, azonban nem az állampolgárok hűtlensége vezetett ehhez, hanem az állam hűtlensége a polgáraihoz – nyilatkozta Lázár János Keszthelyen, a Festetics85 című időszaki kiállítás megnyitóján. Az esemény Festetics György 85. születésnapja alkalmából került megrendezésre.
Az építési és közlekedési miniszter hangsúlyozta, hogy az állam jelenlegi tulajdonosként köszönti azt a tulajdonost, „akitől elvette a házát és a tulajdonát”. Kiemelte, hogy 2014-ben Orbán Viktor miniszterelnök Eszterházán arról beszélt, hogy a plebejus kormány tiszteleg a magyar arisztokrácia teljesítménye előtt, amire sokan vártak, akik az 1945-ös illetve 1956-os események miatt hagyták el az országot.
Lázár rávilágított, hogy a magyar állam súlyos bűnt követett el azzal, hogy 1919-től hűtlenséggel vádolta saját állampolgárait, és kijelentette: „nem az állampolgárok voltak hűtlenek a hazához, hanem a magyar állam volt hűtlen a saját állampolgáraihoz”.
A vezetői elit fontossága
Lázár János a következő kérdést fogalmazta meg: „Mit ér egy hajó iránytű nélkül, és mit ér egy közösség példamutató elit nélkül?” Kijelentette, hogy az ország érdeke, hogy olyan organikusan fejlődő, teljesítményre és hagyományra építő elit létezzen, amely irányt mutat a társadalom számára.
A miniszter megjegyezte, hogy ritkán esik szó arról, milyen lehetett gyermekkorban, félárván elhagyni az országot és idegen földön felnőni. Voltak, akik nem tudtak túllépni a múltjukon, de Festetics György „soha nem a múlton rágódott, mindig a jelen és a jövő lehetőségeit nézte”.
A felnőttkorában 1980-as évek Magyarországát megismerő Festetics György visszanyerte magyarságát, és csak keveseknek adatott meg olyan visszafogottsággal és méltósággal hercegként élni, mint neki – vélekedett Lázár.
A Festetics örökség és fejlesztések
Lázár János arról is beszámolt, hogy a kastélyban őrzött fényképalbumokat átválogatva ajándékba készítettek egy 400 oldalas kötetet, amely Hamilton Mária és Festetics Tasziló korszakának állít emléket, megörökítve azokat, akik a világ elit színpadán magyarként szereztek elismerést. Emellett a kötet elegendő politikai elégtételt is nyújt Festetics Tasziló számára, akiről a múlt század elején hamis történetek keltek szárnyra.
Festetics György emlékeztetett arra, hogy először 1986-ban látogatott vissza Magyarországra, és a kastély, amely egykor otthona volt, mára már nem a hazája része. Ma viszont Magyarországot igazi hazájának vallja, míg Bécs az otthona.
Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója felidézte, hogy a keszthelyi kastély ma Magyarország egyik legkedveltebb műemléki helyszíne, which sokat adott az országnak.
Fejlesztési tervek a kastélynál
A kastély és környékének rövid, közép és hosszú távú fejlesztési koncepciója keretében számos újítás történt: megújult a látogató tér szőnyegezése, új információs táblák kerültek ki az épületbe és a parkba, valamint megkezdődött a tölgyfa lépcsőház felújítása és a falak rekonstrukciója. Tavasszal a teljes homlokzat és tető felújítására vonatkozó tervek is elkészülnek – sorolta az ügyvezető.
Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum egykori igazgatója, a Festetics85 című időszaki kiállítás kurátora elmondta, hogy a kastélyban őrzött emlékekből, fotókból állították össze, bemutatva a család nyolcadik generációját képviselő Festetics György születésének időszakát.
Ez az ünnepség nem csupán egy születésnap megünneplése, hanem egy olyan történeti emlék is, amely felhívja a figyelmet a múlt hűtlenségeire és a jövő lehetőségeire.