Vidékfejlesztés: Lázár János vázolta a mezőgazdaság jövőjét
2026. február 20-án Mezőhegyesen rendezte meg az AgroMOVE – Merre tovább a szántóföldön című konferenciát a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. Lázár János, a közlekedési és építési miniszter, valamint a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte, hogy Magyarország mezőgazdaságának alapvető átalakításra van szüksége, melyet a szuverenitás és önellátás jegyében kell megvalósítani. Szerinte a nem agrárpolitikának, hanem vidékfejlesztésnek van kulcsszerepe a jövőbeni fejlődésben.
Lázár János hangsúlyozta, hogy az ipari termelés területén már elértek számottevő előrelépéseket, hiszen az autóipar hozzájárulása a GDP-hez elérte a 30%-ot. Ezt a példát emelte ki, amikor elmondta, hasonló eredményeket kellene felmutatni a mezőgazdaságban is. Ehhez ötpontos javaslatokat dolgoztak ki, mint például a mezőgazdasági technológiai fejlesztések támogatása, életpályamodell kialakítása a fiatalok számára, valamint a vízügyi ágazat agrártárcához való integrálása.
A politikus megemlítette Békés vármegye lakosságának csökkenését, amely 15 év alatt 60 ezer fővel csökkent, és hangsúlyozta, hogy fontos társadalmi érdek a vidék megerősítése. Javasolta, hogy indítsanak földművestelepítési programot, amelyre már Mária Terézia idejében is volt példa. Lázár János felhívta a figyelmet arra, hogy a családon belüli generációváltás is problémákat okoz az agráriumban.
A konferenciát követően világossá vált, hogy Brüsszel nem támogatja az agrárium megerősítését, amit Lázár János azzal indokolt, hogy a vidéki gazdák politikai preferenciája nem baloldali. Továbbá aggodalmát fejezte ki a hazai export jövőjével kapcsolatban az ukrán belépés és az Észak-, Dél-Amerikában tapasztalható versenyhelyzet miatt.
A mezőgazdasági kihívásokról értekezve, Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke citálta az új Közös Agrárpolitikát (KAP), amely várhatóan 21%-kal csökkenti a támogatási kereteket. Ez a csökkentés érintené a feldolgozóipart és a jövőbeni támogatások korhatárhoz kötését is. Ő is hangsúlyozta, hogy a hazai innovációk és tudás segíthetnek megerősíteni a magyar mezőgazdaságot.
Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára bejelentette, hogy 2014 és 2025 között összesen 146 milliárd forintot fizettek ki aszálykárra, de a mezőgazdasági biztosítási rendszerek hatékonyságát megkérdőjelezte. A következő években 5600 milliárd forint érkezhet a közös agrárpolitikából, ami kedvező fejlődést eredményezhet a vidékfejlesztés területén.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás miatt a vízmegőrzés létfontosságú, különösen az Alföldön. A szőlő- és gyümölcstermelésben elért veszteségeket a fejlesztésekbe kellene fektetni, mivel a közétkeztetés kiváló lehetőséget nyújt a hazai termékek piacra juttatására.
A konferencia apropóját egy új kukorica vetőmag bemutatója adta, amelyet a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. fejlesztett ki, és amely az új magyar mezőgazdasági stratégia szimbólumaként szolgálhat.