Az Európai Bizottság Értékelése a Magyar Makrogazdasági Helyzetről
Az Európai Bizottság legfrissebb, 2026-ra vonatkozó tavaszi csomagja alapján Magyarországon továbbra is komoly makrogazdasági egyensúlyhiányok állnak fenn. A testület különösen a versenyképesség, az államháztartás finanszírozási szükségletei és a lakásárak alakulása terén azonosította a problémákat. A bizottság állásfoglalása szerint az infláció és az egységnyi munkaerőköltség emelkedése az Európai Unió legmagasabb értékei közé tartozik, miközben a gazdasági növekedés stagnáló tendenciát mutat.
A jelentés megállapítja, hogy az ár- és költségnyomás várhatóan csak fokozatosan csökken, és továbbra is meghaladja az uniós átlagot. A költségvetés GDP-arányos hiánya az elmúlt években folyamatosan magas szinten állt, a bizottság 2026-ra 6,2%-os, 2027-re pedig 5,8%-os deficitprognózist állított fel.
Az államadósság-ráta a GDP 73,5%-áról 74,6%-ra emelkedett 2025 végére, és a bizottság várakozásai szerint 2027-re elérheti a GDP 76,8%-át. A dokumentum rámutat, hogy több intézkedés, különösen a korábbi kormány által bevezetett, nem célzott támogatások, az államilag támogatott hitelek, árkorlátozások és piaci beavatkozások hozzájárulnak a gazdaság sérülékenységéhez, amelynek következményeként torzulhatnak a pénzügyi és kiskereskedelmi piacok.
A bizottság hangsúlyozza, hogy a szabályozási környezet kiszámíthatósága problémát jelent, a gyakori jogszabály-módosítások és a rendeleti kormányzás széles körű alkalmazása a vállalkozások számára növelik a szabályozási kockázatokat. Emellett a korrupció, a közbeszerzési piac versenyhiánya, valamint az innováció és a kutatás-fejlesztés alacsony szintje továbbra is súlyos gondot jelent az ország számára.
A jelentés kitér arra is, hogy Magyarország az EU egyik legnagyobb orosz energiaimport függőséggel bíró tagállama, míg a fosszilis energiahordozók támogatása továbbra is jelentős. A társadalmi kihívások között kiemeli az oktatási egyenlőtlenségeket, a hosszú távú munkanélküliség növekedését, a hátrányos helyzetű csoportok körében magas szegénység kockázatát, valamint a lakhatás megfizethetőségét, amely az EU egyik legsúlyosabb problémája.
A bizottság ugyanakkor megállapítja, hogy a Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárás felfüggesztett állapotban marad, és javasolja a költségvetési és strukturális reformok következetes végrehajtását a gazdasági sérülékenységek csökkentése érdekében. Magyarország gazdasági teljesítményének javítása érdekében a testület szigorúbb költségvetési politika, a versenyt torzító intézkedések fokozatos megszüntetése, valamint a versenyképességet és energiafüggetlenséget erősítő reformok végrehajtását ajánlja.
A bizottság ország-specifikus ajánlása kiemeli, hogy 2026-ban jelentős eltérés várható a tagállamok kormányai által ajánlott nettó kiadási pályától, ezért a kormánynak javasolt a kiadások növekedésének ellenőrzése, miközben ki kell használni az uniós rugalmassági lehetőségeket a védelmi kiadások emelésére. A költségvetési fenntarthatóság biztosítása mellett az energiaárak hatásait csökkentő intézkedéseknek átmenetinek és célzottnak kell maradniuk.
A bizottság továbbá az ár- és kamatplafonok fokozatos eltörlését, a középtávú költségvetési keretrendszer megerősítését, valamint a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának javítását sürgeti. A gazdasági versenyképesség javítása érdekében javasolja a szabályozási környezet kiszámíthatóságának növelését, a kiskereskedelmi és szolgáltatási piacokon a verseny erősítését, és a döntéshozatal átláthatóságának javítását is.
A bizottság külön felhívja a figyelmet a korrupcióellenes intézkedések megerősítésére, a közbeszerzési piac versenyét korlátozó gyakorlatok felszámolására, valamint a tőkepiacok fejlesztésére. Az innováció ösztönzése érdekében szükséges a kutatás-fejlesztési kiadások csökkentése mellett az adórendszer egyszerűsítése, és a torzító adók fokozatos kivezetése.
Az energiaügyek terén a bizottság ajánlása szerint sürgetni kell az orosz energiaforrásoktól való függőség csökkentését, a fosszilis energiahordozóknak nyújtott támogatások eltörlését, valamint a villamosenergia-rendszer rugalmasságának és a megújuló energiaforrások használatának növelését.
A társadalompolitikai ajánlások között szerepel az oktatási eredmények javítása, a hátrányos helyzetű csoportok jobb arányú bevonása a minőségi oktatásba, valamint a pedagóguspálya vonzerejének növelése. A bizottság szükségesnek tartja az aktív munkaerőpiaci programok bővítését, a szociális támogatások és a munkanélküli-ellátások megfelelőségének javítását, az egészségügyi és hosszú távú gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés erősítését, valamint a lakhatási támogatások célzottabbá tételét. Emellett kiemeli a megfizethető és szociális lakások kínálatának növelését is.
Brüsszel, 2026. május 29.
A magyar lobogó az Európai Unió zászlói mellett az Európai Bizottság brüsszeli székházánál, a Berlaymont épületnél, ahol Ursula von der Leyen bizottsági elnök találkozott Magyar Péter miniszterelnökkel.