Elindult Kijevbe a Barátság kőolajvezeték állapotát vizsgáló küldöttség
2026. március 11-én a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára bejelentette, hogy a Barátság kőolajvezeték állapotát vizsgáló delegáció útra kelt Kijevbe. A küldöttség alapvető célja, hogy határozottan képviselje a magyar érdekeket, és elősegítse a kulcsfontosságú kőolajvezeték újraindítását, amely a magyar energiaellátás szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír.
Czepek kiemelte, hogy a magyar kormány hisz az olcsó keleti erőforrások biztosításában, szemben a Tisza Párt álláspontjával, amely a keleti energiaforrásokról való leválás mellett áll. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a több ellátottság nem csupán a magyar emberek biztonságát növeli, hanem a rezsivédelmet is erősíti.
A küldöttség célja, hogy tartalmas párbeszédet folytasson nemcsak a kijevi energetikai kormányzat képviselőivel, hanem az Európai Bizottság tagjaival is, hiszen az egyedüli megoldás a jelenlegi európai energiapolitikai krízisre a keleti források mielőbbi újranyitása. Czepek Gábor utalt arra, hogy a közel-keleti válság súlyosan befolyásolja a helyzetet, ezért a magyar kormány hozzányúlt a stratégiai készletekhez, miközben védi a magyar lakosságot és a vállalkozásokat a védett árak bevezetésével.
A Barátság kőolajvezeték újranyitása kulcskérdésnek számít, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa felülvizsgálja energiapolitikáját, és új perspektívákat nyisson a keleti energiaforrások irányába. Czepek Gábor beszélt a küldöttség eddigi munkájáról is, amely tartalmazta a szlovák energiapiaci szereplőkkel folytatott tárgyalásokat Pozsonyban. Kiemelte, hogy a szlovák fél is csatlakozik az eddigiekhez, ami már egy magyar-szlovák kezdeményezést jelent a Barátság kőolajvezeték újranyitása ügyében.
A magyar és szlovák képviselők közösen levélben fordultak az Európai Bizottsághoz, amelyben részletesen elemezték a kölcsönös helyzetüket, a két ország energiapiaci ellátottságát, és megindokolták a Barátság kőolajvezeték állapotának vizsgálatát, valamint a sürgős újranyitást. Czepek szerint a küldöttség célja, hogy a magyar érdekeket képviselve, a már megküldött levélről érdemi párbeszédet folytasson Kijevben.
Az államtitkár elmondta, hogy a küldöttség tagjai között nemcsak politikai döntéshozók, hanem olajipari szakemberek és energiapiaci elemzők is helyet kaptak. A delegáció célja, hogy szoros együttműködést alakítson ki a kijevi energetikai kormánnyal, illetve hogy bizonyítsa, a Barátság kőolajvezeték Magyarország számára alapvető fontosságú.
Czepek Gábor végül hangsúlyozta, hogy Magyarország a jövőben sem fogadja el a Barátság kőolajvezeték leállítását, már csak azért sem, mert a magyar olajtársaság tulajdona, amelyet az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciói nem érintenek. A kőolaj ellátása nemcsak az üzemanyagellátást biztosítja, hanem anyagi előnyöket is generál, amelyek a rezsivédelmi alap forrásait képezik. Az utóbbi négy évben az Ural típusú orosz kőolaj nyújtotta előny mintegy 650 milliárd forintot tett ki, ami jelentős gazdasági támogatást jelent az ország számára.