Varga Judit Kegyelmi Ügye és Politikai Felelősség
2026. május 19-én egy rendkívüli sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosságra hozta az Igazságügyi Minisztériumnál található K. Endre kegyelmi ügyével kapcsolatos dokumentumokat. Ezek alapján kiderült, hogy Varga Judit, az akkori igazságügyi miniszter nem támogatta K. Endre kegyelmét, ami a miniszterelnök szerint furcsa körülményeket vet fel, tekintettel arra, hogy a köztársasági elnök és a miniszteri ellenjegyzés egy napon történt.
Magyar Péter elmondta, hogy az ügyben két párhuzamos ügycsoport futott: egyrészt az „átlagos” köztörvényes bűncselekmények miatt elítéltek, másrészt a Hunnia-per elítéltjei, akik között K. Endre is szerepelt. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a minisztérium összesen 49 terhelt 48 ügyét terjesztette fel, és a kegyelmi főosztály nem támogatta K. Endre kérvényét, mivel akciójukkal a vétkesek esetében a kegyelem megadását kérte, azonban K. Endre ügyének elbírálására nem javasolták a kegyelmet.
Szokatlan Eljárási Sorrend
Az események alakulása különös figyelmet érdemel: a köztársasági elnök április 27-én írta alá K. Endre kegyelmét, azonban Varga Judit látványos gyorsasággal 18-án, három nappal korábban már aláírta a lobbizott anyagot. Magyar Péter arra a következtetésre jutott, hogy a politikai felelősségvállalás során a miniszteri ellenjegyzés nélkül a köztársasági elnök döntése ellentétes volt a minisztériumi javaslattal, így ez a gyakorlat megsértette a szokásos eljárásrendeket.
Az ügy további részleteiben Magyar Péter rávilágított, hogy a kegyelmi kérelem megszületése előtt a köztársasági elnöki hivatal, a minisztérium és a jogalkotás belső mechanizmusai egyaránt hibásan működtek. Az eljárás kulcselemei, mint például a környezettanulmány és a mellékelt javaslatok, teljesen hiányoztak az aláírás előtt.
Politikai Lobbi és Jövőbeli Felmérések
Az eljárásra vonatkozólag a miniszterelnök megemlítette, hogy a közigazgatásban lévő bizonyos csoportok között érezhető lobbi nyomás volt. Számos információ jutott a tudomására, amelyek szerint a Budaházy-ügyben elítéltek kegyelmi kérelmeit felkarolták a kormány bizonyos tagjai. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a kegyelem szelektív alkalmazásának kérdése világos és nyilvánvaló, és sürgette, hogy szükséges politikai vizsgálóbizottság alakuljon, hogy átláthatóbbá válhassanak az események.
A jövőbeni lépések között azt emelte ki, hogy jogszabályi változásokat terveznek az eljárások átláthatósága érdekében, hogy visszaállítsák a bizalmat a közhatalom intézményeiben. Az eset körüli zavart kifizetődő megoldásokat igényel, hogy egyértelművé váljon, kik felelősek a jelenlegi politikai helyzetért.
A sajtótájékoztató végén Magyar Péter arra figyelmeztetett, hogy a jövőben a felelősöknek fel kell vállalniuk tetteik következményeit, és hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság előtt elmondott információknak kulcsszerepe lesz a tisztánlátásban.