Klimaváltozás hatásai a Kárpát-medencében
2026. május 19-én Budapesten, a HungaroMet Nonprofit Zrt. által szervezett szakmai konferencián bemutatták az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (EMN) legújabb kutatási eredményeit. A különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére várhatóan nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak pedig egyre szárazabbá válnak. Ezen felül a talajközeli ózonkoncentráció is emelkedni fog.
Beszámoló a konferenciáról
Szanka Gábor Gyula, a HungaroMet Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás mindenképpen megváltoztatta a korábbi időjárási mintákat, és hogy a régóta érvényes „ökölszabályok” már nem megbízhatóak. Az EMN kutatásainak célja, hogy a jövőbeli klimatikus viszonyokat számszerűsíthető formában bemutassák, ami alapot ad az adaptációs döntésekhez. Kiemelte, hogy fontos a klímaváltozási folyamatok megértése, hiszen ez lehetővé teszi, hogy felkészülhessünk és alkalmazkodhassunk a változásokhoz.
Kutatási eredmények
Szépszó Gabriella, a klimatológiai és kutatás-fejlesztési igazgatóság vezetője, előadásában részletezte, hogy a HungaroMet az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásokhoz elengedhetetlenül szükséges minőségi meteorológiai adatokat gyűjtötte és digitalizálta az utóbbi években. Az EMN által végzett modellezések során a klímaváltozás hatásait számos tényezőre, beleértve a városokat és a levegőminőséget is, vizsgálták. Az újonnan létrehozott éghajlati portál várhatóan június első hetében válik elérhetővé, és itt összegyűjtik a klímaváltozással kapcsolatos legfrissebb adatokat, beleértve Magyarország digitális éghajlati atlaszát is.
Várható hőmérsékletváltozások
Izsák Beatrix, az Éghajlatkutatási Osztály munkatársa, az előadásában felhívta a figyelmet arra, milyen kulcsfontosságúak a megbízható mérési adatsorok az elmúlt évtizedek klímaváltozásainak elemzésekor. A nyers adatok homogenizálásával kiküszöbölhetők a különböző okokból eredő „adattörések”. Bordi Sára, a klímamodellező csoport munkatársa rámutatott, hogy a modellek egyöntetűen jelzik: 2100-ra nőni fog a középhőmérséklet Magyarországon, a pesszimista modellek szerint akár három Celsius-fokkal is. Ezek alapján a csapadékok száma is emelkedhet, de főként a téli időszakban, a nyarak viszont egyre szárazabbak lesznek.
Városi hőszigetek vizsgálata
Duics-Korosecz Lilla, a klímamodellező csoport tagja, a városi hőszigetek hatásait Budapestre és Szegedre fókuszálva elemezte. A kutatások alapján Budapesten 1,7-3,9 fokkal, míg Szegeden 1,6-3,5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet. A nyári napok száma, amikor a hőmérséklet 25 fok fölé emelkedik, Szegeden várhatóan tíz nappal több lesz, mint Budapesten.
Levegőminőség és ózonprobléma
Ferenczi Zita, a levegőminőség-modellezési és emissziós osztály munkatársa, a klímaváltozás levegőminőségre gyakorolt hatásairól beszélt. A modellek alapján a legtöbb légszennyező anyag mennyisége várhatóan javul, elsősorban a közlekedés csökkentett emissziója miatt. Az ózon koncentrációja azonban növekedhet, különösen nyáron, ami különféle hatásokat gyakorolhat a növényzetre, beleértve a fák és haszonnövények termésének csökkenését.
Összegzés
A konferencia rávilágított arra, hogy a klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében már most is érezhetőek, és a jövőbeli trendek figyelemmel kísérése létfontosságú az alkalmazkodási intézkedések szempontjából. A kutatások és a bemutatott modellek elengedhetetlen elemei a jövő fenntarthatósága szempontjából.