Magyarország elutasítja a migrációs paktum jelenlegi formáját
2026. június 15-én, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén, Pósfai Gábor belügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország a jelenlegi formájában továbbra is elutasítja az Európai Unió migrációs paktumot. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány nem készít tagállami végrehajtási tervet, és a jövőben sem tervezi annak előterjesztését.
A megbeszélés során, amelyen az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának luxemburgi üléséről is beszámoltak, többen részt vettek a tárgyaláson, ahol a schengeni övezet helyzetét is érintették. Pósfai Gábor elmondta: a paktumban található szolidaritási intézkedések közül Magyarország csak a technikai segítségnyújtást fogadná el, amelyhez azonban szükséges a kérdéses ország jóváhagyása.
Az ülés keretein belül tapogatózó megbeszélések zajlottak, ám konkrét megállapodások nem születtek. A miniszter továbbá az osztrák belügyminiszterrel való kétoldalú egyeztetésről is beszélt, amely az álláspontok közelítését célozta a belső határellenőrzések ügyében. Közösen felvetették, hogy a jövőben új rendszer bevezetésével lehetne a határellenőrzéseket hatékonyabbá tenni, amely a határrégióban történne, nem közvetlenül a határon.
A tanácskozáson szót ejtettek az ukrán menekültek átmeneti védelméről is. Ukrajna arra kérte a tagállamokat, hogy a hadköteles korú férfiak esetében ne hosszabbítsák meg a védelmet, ám Magyarország ezzel szemben ellenezte a védelem szűkítését, hangsúlyozva a humanitárius szempontokat.
A megbeszélésen Magnus Brunner, az Európai Bizottság belügyi és migrációs biztosa beszámolt arról, hogy a közös erőfeszítések eredményeként a schengeni övezet működőképes, mivel az illegális határátlépések száma 2024-ben 37%-kal, 2025-ben pedig 21%-kal csökkent. Brunner kiemelte a külső határvédelem megerősítésének, a vízumpolitika reformjának és a tagállamok közötti ügyintézés megkönnyítésének fontosságát.
Az ülésen az orosz hibrid fenyegetést is napirendre tűzték, mivel több ország a vízumkódex felülvizsgálatát kérte. Az orosz vízumok számának növekedése, amely 2024-ben 565 ezer, 2025-ben pedig 619 ezer rövidtávú tartózkodásra jogosító schengeni vízumot jelentett, aggodalomra ad okot a tagállamok részéről. A képviselők figyelmeztettek arra, hogy a volt orosz harcosok schengeni határon belüli tartózkodása biztonsági kockázatot jelenthet.
Továbbá érintették az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszert (ETIAS), amelynek bevezetését 2026 negyedik negyedévére tervezik, de tesztelési nehézségekkel küzd. Ennek kapcsán több ország kérte, hogy a biometrikus adatrögzítést lehetőség szerint mellőzzék, mert ez lassítja a határellenőrzést.
Az ülés végén szó esett arról is, hogy a legtöbb illegális migráns Szomáliából érkezik az Unió területére, amit a tagállamok aggasztónak tartanak. Szomália csupán a visszatoloncoltak 3%-át hajlandó visszafogadni, így az ország esetében a vízumkorlátozások szigorúbb alkalmazását és a pénzügyi támogatások mértékének a migránsok visszafogadásához való kötését támogatták.
Pósfai Gábor végül hangsúlyozta, hogy Magyarország a migrációs kihívásokat az unión kívül kell kezelje, lehetőség szerint a kibocsátó vagy tranzitországok közelében.
Bóka János, a bizottság fideszes alelnöke megerősítette, hogy pártja sem támogatja az ukrán állampolgárok védelmi körének szűkítését, és kiemelte, hogy Vitnyéden nem működik migránstábor, a továbbiakra pedig a kormány döntése lesz irányadó.