Magyarország és az Európai Űrügynökség Kapcsolatának Erősítése
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerdai bejegyzésében hangsúlyozta, hogy Magyarországnak folyamatosan fejlesztenie kell az Európai Űrügynökséggel (ESA) való kapcsolatát. A miniszter szerint az ESA nem csupán egy tudományos kooperáció, hanem egy komoly gazdasági és technológiai lehetőséget is jelent az ország számára.
A bejegyzés hátterében áll, hogy az ESA nemrégiben közzétette a Tejútrendszer központi vidékéről készült, eddigi legkifinomultabb felvételét. Az ESA Euclid űrtávcsöve csupán 26 óra alatt több mint 60 millió csillagot térképezett fel, a megfigyelés keretében pedig kilenc, egymáshoz kapcsolódó égterületről készült mozaikfelvétel. Tanács Zoltán kiemelte, hogy ez az eredmény nemcsak tudományos szempontból kiemelkedő, hanem azt is bizonyítja, hogy az ESA nélkülözhetetlen szereplő a nemzetközi tudományos életben.
„Egy ilyen küldetés technikai, tudományos és pénzügyi léptéke messze meghaladja a legtöbb európai ország önálló lehetőségeit. Az ESA egyesíti a tagállamok kutatási kapacitásait, mérnöki tudását, vállalati kompetenciáit, és pénzügyi erőforrásait. Ennek köszönhetően Európa önálló, világszínvonalú szereplővé válhat az űrkutatásban, nem csupán más nagyhatalmak technológiáinak felhasználásával” – fogalmazott a miniszter.
Tanácc Zoltán emlékeztette a közönséget arra, hogy Magyarország 2015 óta teljes jogú tagja az ESA-nak, ugyanakkor az együttműködés gyökerei sokkal régebbre nyúlnak vissza. Az ország jelentős hagyományokkal rendelkezik az űrkutatásban, különösen az űrélettan, sugárzásmérés, fedélzeti elektronikai rendszerek és földmegfigyelési adatok feldolgozása terén.
Az ESA-programokon való részvétel lehetővé teszi a magyar kutatóhelyek és vállalkozások számára, hogy hozzáférjenek a világ legösszetettebb technológiai projektjeihez. Ez a részvétel nemcsak egyszerű tudásgyarapodást jelent, hanem minőségbiztosítási tapasztalatokat is hozhat, melyek más iparágakban is hasznosíthatók. Az űripari innovációk számos területen, például az egészségügyben, közlekedésben, mezőgazdaságban és klímavédelemben is megmutatkozhatnak.
Mint kiemelte, Magyarország számára nem elegendő csupán a tagsági hozzájárulás megfizetése, amely évente körülbelül 9 milliárd forint. A cél, hogy minél több magyar vállalkozás, egyetem és kutatóintézet bekapcsolódjon az ESA projektjeibe, konzorciumaiba és beszállítói láncaiba. Fontos szerepet játszik ebben a georeturn, tehát a földrajzi visszatérítés mértéke, amely jelenleg alatta marad a fejlettebb európai országok 90 százalék feletti értékeinek.
Tanács Zoltán hangsúlyozta, hogy az ESA működésének egyik alapelve, hogy a tagállamok befizetéseihez arányosan ipari és technológiai megrendelések jussanak vissza az adott ország vállalataihoz és kutatóhelyeihez. Magyarország célja, hogy az ESA által elnyert szerződések, fejlesztések és kutatási projektek minél nagyobb része a magyar gazdaságban térjen vissza.
A miniszter arra figyelmeztetett, hogy a magyar georeturn nagyságát növelni kell, ehhez pedig összehangolt állami, tudományos és vállalati fellépésre van szükség. A kihívások között szerepel a magyar vállalkozások felkészítése az ESA-pályázatokra, az egyetemek, kutatóintézetek és ipari szereplők együttműködésének erősítése, valamint a technológiai kompetenciák fejlesztése a nemzetközi versenyképesség érdekében.
„A cél nem csupán annyi, hogy Magyarország részt vegyen az európai űrkutatásban, hanem az, hogy magyar mérnökök, kutatók és technológiai vállalkozások egyre magasabb hozzáadott értékű feladatokat végezzenek, saját termékeket és szellemi tulajdont hozzanak létre és hosszú távon meghatározó szereplőivé váljanak az európai űriparnak” – zárta gondolatait Tanács Zoltán.
A miniszter bejegyzésében emlékeztetett arra is, hogy a Euclid nemrégiben készült felvétele egyszerre szemlélteti a világegyetem páratlan méreteit és az európai együttműködés erejét. Az egyetlen napnyi megfigyelés során összegyűjtött adatok több mint 60 millió csillagról új alapot adhatnak évtizednyi kutatásoknak. „Ez a tudomány ereje, és az ESA feladata, hogy ezt az erőt közös európai teljesítménnyé alakítsa. Magyarország érdeke, hogy ebben ne csupán jelen legyen, hanem egyre nagyobb tudományos, technológiai és gazdasági értéket teremtsen.”