A 2026-os költségvetés fő számai: Nagy Márton nyilatkozata
2025. április 17-én, a Kormányinfón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette a 2026-os költségvetés tervezetét. A büdzsé tervezetét a kormány elfogadta, főszámai alapján 4,1 százalékos reál-GDP növekedést, 3,6 százalékos inflációt és 3,7 százalékos GDP-arányos hiányt irányoztak elő. Ezt a jövő héten a Költségvetési Tanács elé terjesztik, majd május 2-án benyújtják a parlamenthez.
Gazdasági kilátások és makroszámok: Lassulás az idei évben
A miniszter elmondta, hogy 2025-ben az előrejelzett 3,4 százalékos növekedés helyett csak 2,5 százalék lehet a GDP növekedése. Az infláció az év végére várhatóan 4,5 százalékos lesz, a költségvetési hiány pedig elérheti a GDP 4 százalékát. Folyó áron a GDP 2026-ra az idei 88 ezer milliárd forintról 95 ezer milliárd forintra emelkedik.
Költségvetési hiány és kamatteher
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a 2026-os költségvetési hiány teljes mértékben az államadósság kamatterheinek köszönhető. Az elsődleges egyenleg, vagyis a kamatok nélküli költségvetési egyenleg nullszaldós. A GDP-arányos államadósság a 2025-ös 73,1 százalékról várhatóan 72,3 százalékra csökken.
A költségvetés prioritásai: családpolitika és rezsivédelem
A családpolitikai kiadásokra 4800 milliárd forintot különítettek el, míg a rezsivédelemmel együtt ez az összeg eléri az 5600 milliárd forintot. A háromgyermekes anyák SZJA-mentessége és a kétgyermekesek adókedvezményei összesen 270 milliárd forintot tesznek ki. Ezen kívül a nyugdíjak emelésére inflációkövető módon 7700 milliárd forintot fordítanak, nyugdíjprémiumok kifizetését is kilátásba helyezve.
Gazdaságfejlesztés és védelmi kiadások
A gazdaságfejlesztési célokra 4900 milliárd forintot szánnak, ebből 220 milliárd forint uniós forrás. Az agrárium támogatása 1300 milliárd forintot ér el, amelyből 1000 milliárd forint szintén uniós pénz. Védelmi kiadásokra a GDP 2 százalékát, 1920 milliárd forintot különítettek el, és további kiadásokra szolgál egy „védelmi tartalék” nevű költségvetési sor.
A gazdasági nyomás eszközei: árréskorlátozás és adópolitika
A kormány több szektorra kiterjeszti az extraprofitadót, beleértve a bankokat, a kiskereskedelmi és a biztosítási szektort. Az Ural/Brent árkülönbözet adóztatása is megmarad. Jövőre a banki extraprofitadóból származó bevétel 360 milliárd forint lehet. A miniszter tájékoztatása szerint az árréscsökkentés hatására eddig 18,8 százalékkal csökkent a szabályozás alá eső termékek ára, és vizsgálják, hogy ezt háztartási és szépségápolási eszközökre is kiterjesszék.
Társadalmi beruházások és béremelések
A hároméves bérmegállapodás keretében a minimálbér 13 százalékkal emelkedik jövőre. Az önkormányzati béremelések mértéke ugyanúgy 15 százalékos lesz, mint idén. Eközben a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók hathavi fegyverpénzére 450 milliárd forintot szánnak, és tovább folytatják a pedagógusok fizetésének emelését is.
Nemzetközi kapcsolatok és befektetési projektek
Nagy Márton kiemelte a Japánnal folyó energetikai és vasúti együttműködési tárgyalásokat, valamint a Hitachi gyorsvasúti projektben való részvételének lehetőségét. A Suzuki elektromos autók gyártására készül, míg a Nippon Paper új beruházásokat tervez. A japán turizmus 40 százalékos növekedést mutat Magyarország irányába.
2026: Kihívások és célkitűzések
A 2026-os költségvetés kapcsán a miniszter hangsúlyozta, hogy prioritással kezelik az infláció visszaszorítását és az uniós források megszerzését. A béke megalapozása és a gazdasági egyensúly biztosítása továbbra is a kormány fő céljai között szerepel.
Forrás: mti.hu/hirek/2025/04/17/nagy-marton-kormany-elfogadta-2026-os-koltsegvetes-fobb-szamait