Az MTA kétszáz éve: A tudomány mérföldkövei
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 199. közgyűlése történelmi jelentőségű pillanatot ünnepelt 2025. május 5-én Budapesten. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter kihangsúlyozta az intézmény kétszáz év alatt betöltött kulcsszerepét a magyar tudomány fejlődésében, és elismerte, hogy a magyar tudósok és innovátorok nélkül a világ, és benne Magyarország is, szegényebb lenne.
Szellemtörténeti örökség: Széchenyi üzenete
Széchenyi István áldozatos elköteleződése kézzelfoghatóvá vált, amikor birtokai egyévi jövedelmét az Akadémia megalapítására ajánlotta fel. A magyar nyelv védelmének és ápolásának, mint a szuverenitás alapkövének fontossága ma is őrzi időszerűségét. Hankó Balázs szerint az MTA-nak napjainkban sem lehet más küldetése, mint a nemzet érdekében az önrendelkezés erősítése.
A tudomány jövője és kihívásai
A világ komplexebbé válásával párhuzamosan a magyar tudományos közösség vállára óriási felelősség hárul. Hankó Balázs úgy véli, hogy a ránk váró kihívások csakis a tudomány csodájának és a nemzeti küldetés ötvözésével kezelhetők. Mindehhez a legkiválóbb elmék kitartó munkájára van szükség.
Kiemelt célok és évfordulók
Az Országgyűlés döntése értelmében a 2025-ös és 2026-os év a Magyar Tudomány Éveként vonul be a történelembe, ezzel biztosítva terepet az eredmények ismertetésére és a tudomány széleskörű népszerűsítésére. Az emlékezés és előretekintés között egyensúlyozva az MTA folytatja küldetését, hogy meghatározó válaszokat adjon a nemzet életében felmerülő kérdésekre.
A tudomány ereje a nemzet szolgálatában
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezetten támogatja a tudomány finanszírozását, ezzel is megerősítve Széchenyi szellemi örökségét. Az ünnepi közgyűlésen elhangzó gondolatok megerősítik, hogy a magyar tudomány múltja és jelene szorosan összefonódik a nemzeti identitás és haladás kérdéseivel.