Emlékezés a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyokra
Budapesten, 2025. november 25-én a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapját ünnepelték. Az eseményen Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy ez a megemlékezés nem csupán a múlt tragédiáiról szól, hanem a jelen kihívásaira is reflektál. „A szabadság nem csupán örökség, hanem feladat, amelyre a következő hónapokban különösen figyelnünk kell” – fogalmazott Latorcai, miközben arra figyelmeztetett, hogy Magyarországnak meg kell őriznie szuverenitását és önállóságát.
A rendezvény helyszínéül szolgáló emlékmű a szovjet megszállás áldozatainak állít emléket, és Latorcai koszorúzása alatt a résztvevők méltó tiszteletüket fejezték ki a közel 800 ezer elhurcolt honfitárs előtt. Az államtitkár kiemelte, hogy a túlélők első csoportja csaknem egy évtizednyi szenvedés után, november 25-én tudott hazatérni, ami nemcsak a családok számára volt örömteli ünnep, hanem a nemzet számára is új reményt jelentett.
Latorcai emlékeztetett, hogy a múlt történetei nem csak a történelem lapjain élnek, hanem a nemzet lelkiismeretének részei is. „A Gulág áldozatai nem csupán statisztikák, hanem emberek, akiket a komoly ideológiai és politikai harcok martalékává tettek” – hangsúlyozta, és hozzátette, hogy a hangsúlyozott értékek, mint a méltóság, emberség és a szabadság fontos irányelvek kell legyenek a jövő magyar társadalma számára.
A politikai foglyok szörnyű sorsára emlékezve Latorcai rámutatott arra, hogy nemcsak a múlt, hanem a jelen kihívásaira is érdemes figyelni. „A közösen megélt fájdalmaknak nem szabad elhalványulniuk, és a belénk ivódott emlékezet felelősséggel jár” – mondta, kiemelve, hogy a társadalom hallgatását követően sokáig nem tudtak beszélni az elnyomásról, és e hallgatás évei a rendszerváltás után sem értek véget azonnal.
A rendezvény végén a résztvevők megkoszorúzták az emlékművet, békés módon emlékezve meg azokról, akiknek az emberi jogait a történelem során semmibe vették. A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyoktól való megemlékezések jelentősége tehát nem csupán a múlt iránti tiszteletadás, hanem a jelen küzdelmeinek és értékeinek védelme is.
Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke is hangsúlyozta beszédében, hogy a történelem nem csupán az elárult emberekről szól, hanem arról a kötelezettségről is, hogy a jövő nemzedékeinek öröksége megmaradjon. Egyetértett azzal, hogy mindaz, ami a második világháború végén és azt követően történt, a magyar nemzet legnagyobb tragédiái közé tartozik.
Ez a megemlékezés tehát nemcsak a múlt fájdalmáról szól, hanem a jelen és a jövő feladatairól is, hogy a nemzet emlékezete és önállósága érdekében mindannyian felelősséggel vállaljuk a történelmünket.
Az esemény legfontosabb üzenete: a szabadság nem egy ajándék, hanem folyamatos küzdelem, mely során a jövő generációinak is át kell adni az önállóság és identitás bátorságát. Az elhurcoltak emlékét kegyelettel kell ápolni, hogy a múltnak ezen borzalmai ne ismétlődhessenek meg.
Forrás: mti.hu/hirek/2025/11/25/szovjetunioba-hurcolt-magyar-politikai-foglyokra-emlekeztek-budapesten