Bóka János véleménye a dán uniós elnökségről
Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, a Facebookon közzétett bejegyzésében jobbára elégségesre értékelte a leköszönő dán uniós elnökséget. Szavaiból egyértelműen kiderül, hogy az elnökség munkáját a migrációs ügyek kapcsán is ellentmondásosnak tartja.
A migrációnál a miniszter hangsúlyozta, hogy a dán elnökség, bár igyekezett innovatív megoldásokat keresni, nem volt hajlandó a Migrációs Paktum felülvizsgálatát megvitatni. Ezen kívül olyan szolidaritási mechanizmus elfogadásához asszisztált, amely súlyosan sérti Magyarország határvédelmi erőfeszítéseit, migránsok relokációjára kötelezve az országot. Bóka János ezt a lépést közepes osztályzattal illette.
A versenyképesség érdekében a miniszter kiemelte, hogy az elnökség törekvése ellenére nem tudott érdemi felügyeletet gyakorolni a Bizottság kereskedelempolitikája felett. A versenypolitikai fókusz lassan átsúszott a biztonság- és védelempolitikai irányba, ami elvezetett az orosz gázimport betiltását célzó RepowerEU szabályozásához. Ez a lépés nem csupán az energiaárakat emelte meg, de ellátásbiztonsági kockázatokat is teremtett.
Az irreális klímacél, amely 2040-re vonatkozóan 90 százalékos üvegházhatású gáz csökkentést szab meg, tovább rontotta az európai vállalkozások versenyképességét. Jelenleg az EU versenyképességi válságban van, mint ahogyan az a magyar elnökség alatt a Budapesti Nyilatkozat idején is érzékelhető volt.
A hétéves költségvetéssel kapcsolatban úgy véli, hogy az elnökség működtette a gépezetet, azonban nem közelítettünk a nagy kérdések megválaszolásához az év végére, mint ahogy fél évvel ezelőtt sem. A dánok számára kedvező javaslatok érkeztek, amelyek a mezőgazdaságra és a kohéziós politikára szánt pénzek csökkentését, Ukrajnára és védelemre fordítandó nagyobb összegeket irányoztak elő, mindezt politikai nyomásgyakorlással együtt.
Bóka János ugyanakkor megemlíti a biztonság és védelem területén végrehajtott intézkedéseket is, amelyek nem az európai védelmi ipari kapacitások fejlesztésére irányultak, hanem arra, hogy felkészítsék Európát a közvetlen katonai konfliktusra Oroszország és Ukrajna között.
Az uniós bővítés kapcsán viszont szintén bírálta az elnökséget, mivel évek óta először nem tudtak bővítési következtetéseket elfogadni. A Tanács eljárási szabályait rendre áthágva, a politikai megfontolások túlsúlyba kerültek az érdem alapú bővítéssel szemben. A Nyugat-Balkán térségében is csupán a kötelező kereteket teljesítették Albánia és Montenegró esetében.
A diplomácia és protokoll szempontjából a miniszter egy tollkészletet említett ajándékként, amelyet ukrán töltényhüvelyekből állítottak össze. Az elnökség által összehívott informális tanácsülés Lvivben, ahol értelemszerűen a tagjelölt országoknak is szót kellett volna kapniuk, érdekes módon csupán Ukrajna számára biztosított meghívót. A politikai nyomásgyakorlás szándéka világosan megmutatkozott, eltávolítva a semleges elnökségi szerepet.
Bóka János végül felvetette: „Ti milyen osztályzatot adnátok a dán elnökségnek?” – mutatva arra, hogy a miniszter nemcsak saját véleményét szeretné megosztani, hanem a közvélemény rekciójára is kíváncsi.
Borítókép: Brüsszel, 2025. március 18. Bóka János az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának ülésére érkezve nyilatkozik a sajtó képviselőinek.
Forrás: mti.hu/hirek/2025/12/30/boka-janos-jobbara-elegsegesre-ertekelte-lekoszono-dan-unios-elnokseget