2025. december 16-án Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, az M1 aktuális csatornán arra figyelmeztetett, hogy az illegális bevándorlás körüli humanitárius felfogás súlyos terhet rótt Európára, és közbiztonsági válsághelyzetet eredményezett az egész kontinensen. Emlékeztetett, hogy a legutóbbi jelentős migrációs hullám pontosan tíz évvel ezelőtt érte el Magyarországot, amikor a kormány népszavazással kérdezte meg a lakosság véleményét arról, hogy hogyan kellene kezelni a helyzetet. A válaszadók 84%-ának véleménye az volt, hogy meg kell állítani az illegális bevándorlást, és a kabinet ezt a kérést figyelembe vette.
Bakondi kifejtette, hogy ez a lépés komoly politikai reakciókat váltott ki nyugat-európai országok részéről, amelyek akkor humanitárius problémaként kezelték a migrációs válságot. Magyarország ekkor mintát mutatott más európai államok számára, rámutatva arra, hogy politikai akarat és megfelelő jogi keretek mellett az illegális bevándorlók tömeges beáramlását meg lehet akadályozni. Az EU azonban nem nézte jó szemmel ezt a példát, folyamatosan bírságolják Magyarországot, mert az ország nem engedi meg az érkező migránsok belépését, míg menekültkérelmüket elbírálják.
A belbiztonsági főtanácsadó kitért arra is, hogy más nemzetállamok, mint például Olaszország, kezdenek alkalmazkodni a helyzethez, és már új módszerekkel próbálják kezelni a bevándorlás problémáját. Olaszország például Albániába irányítja az illegális bevándorlókat, míg Dánia, Hollandia és Ausztria szintén foglalkoznak ezzel a kihívással. Az Európai Parlament tavaly megszavazta a migrációs paktum végleges formáját, amely a migránsok elosztását a tagállamok között szorgalmazza, figyelembe véve a migrációs veszélyek mértékét.
Bakondi hangsúlyozta, hogy az uniós tagállamok három kategóriába sorolhatók: azok, ahol migrációs veszély van, ahol annak kockázata fennáll, és ahol ez a rizikó nem létezik. Azok az országok, amelyek nem fogadják be az illegális bevándorlókat, pénzbírsággal válthatják ki kötelezettségüket, kivéve, ha a brüsszeli központ válsághelyzetet hirdet. Meglátása szerint a migrációs paktumban hiányoznak a világos kritériumok, így a válsághelyzetek megítélése a bizottság döntésétől függ.
A belbiztonsági főtanácsadó arra is rámutatott, hogy a különböző válsághelyzetek – mint például a koronavírus-járvány és a migrációs crisis – a központi döntéshozatalt a föderális Európa irányába terelik. Bakondi kiemelte, hogy a legújabb ilyen helyzet, amikor a lefoglalt orosz vagyon átadásáról szó van Ukrajnának, már egy cseles szavazási rendszer kidolgozását igényli, hogy elkerülhessék a magyar vétót. E megoldások bonyolult hatásai súlyosan átalakíthatják az EU eredeti jogi kereteit és gazdaságpolitikai céljait.
Bakondi György emlékeztetett arra is, hogy már az előző parlamenti választásokkor az EU központi apparátusa próbálkozott olyan pártok támogatásával, amelyek inkább a nemzeti kérdéseket háttérbe szorító elképzeléseket képviselnek. Azokat az álláspontokat, amelyeket a Tiszta Párt vagy a Demokratikus Koalíció politikusai képviselnek, Bakondi szerint az uniós elvárások elfogadásának jeleként értelmezheti.
Végezetül a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója megerősítette, hogy Magyarország világosan kifejezte álláspontját az illegális bevándorlással kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy az ország nem fogad be illegális bevándorlókat sem keletről, sem nyugatról.