Az Iránnal kapcsolatos EU-s álláspont kifejezése: Munkában a diplomácia
2026. március 2-án, hétfőn, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és António Costa, az Európai Tanács elnöke közös nyilatkozatukban szólaltak meg az iráni helyzetről, mély aggodalmuknak adva hangot. Az Egyesült Államok és Izrael légicsapásai Irán ellen megkérdőjelezhetik a régió stabilitását, és az uniós vezetők azonnali önmérsékletre szólítottak fel minden érintett féltől.
A közleményben hangsúlyozták, hogy a civilek védelme és a nemzetközi jog tiszteletben tartása létfontosságú. A vezetők kifejtették, hogy a nukleáris biztonság garantálása és a feszültségek fokozódásának megelőzése kiemelt prioritás. Az Európai Unió szoros kapcsolatban áll a régió többi partnerével, hogy közös erővel biztosítsák a biztonságos és stabil jövőt.
Az uniós intézmények emlékeztetnek arra, hogy már bevezetésre kerültek átfogó szankciók Irán „gyilkos rezsimje” és az iráni Forradalmi Gárda tevékenységei ellen, valamint hangsúlyozzák, hogy a nukleáris és ballisztikus programokkal kapcsolatos diplomáciai erőfeszítések továbbra is folytatódnak. A tagállamokkal való együttműködés révén az EU minden szükséges lépést megtesz a régióban élő uniós polgárok védelme érdekében.
Kaja Kallas, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a közösségi médiában megosztott üzenetében figyelmeztetett, hogy Irán katonai programjai és a legfrissebb közel-keleti események komoly veszélyt hordoznak. Bejelentette, hogy az unió kimenekíti a térségből azokat az uniós alkalmazottakat, akiknek tevékenysége nem létfontosságú, míg az EU konzuli hálózata minden segítséget megad a távozásukhoz.
Kallas kijelentette: „A civilek védelme és a nemzetközi humanitárius jog betartása elsődleges kell, hogy legyen.” Hozzátette, hogy az ASPIDES néven ismert haditengerészeti uniós misszió továbbra is fokozott készültségben áll a Vörös-tengeren, hogy segítse a tengeri folyosók nyitva tartását.
Az unió diplomáciájának részeként Kallas tárgyalt Gideon Szaár izraeli külügyminiszterrel is, hangsúlyozva a szoros együttműködést az arab partnerekkel a diplomáciai eszközök maximális kihasználása érdekében. Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, úgy véli, hogy a közel-keleti eseményeknek nem szabad eszkalálódniuk, mivel ez veszélyeztetheti a Közel-Kelet és Európa biztonságát.
Metsola felszólította az iráni rezsimet, hogy hagyjon fel a nukleáris terveivel, támogassa a terrorizmus ellenes fellépéseket, és engedje meg népének, hogy szabadon dönthessen a jövőjéről. Az iráni rezsim legutóbbi támadásait a GCC-országok ellen – Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek és Omán – kifejezetten elítélte, hangsúlyozva, hogy az ilyen cselekmények megbocsáthatatlanok.
Azzal zárta gondolatait, hogy az EU szoros kapcsolatot tart fenn a régiós partnerekkel, céljaik pedig az ártatlan életek megmentése, a nemzetközi jog védelme és a regionális stabilitás fenntartása érdekében irányulnak.