A Kutatási Hálózat Megújulása: Hatékony Stratégiák és Finanszírozás
Az elmúlt évtizedek legjelentősebb kutatási előrelépése bizonyára a Magyar Kutatási Hálózat átalakítása, amely a nemzetközi modellek és kutatóhálózat vezetőinek tanácsai alapján valósult meg. Ezt Hankó Balázs innovációs és kulturális miniszter emelte ki a Magyar Nemzetnek adott év végi interjújában. A kormány közel 523 milliárd forint értékű, hat éves teljesítményalapú finanszírozást biztosított a kutatások számára, ami példátlan a magyar kutatási élet történetében.
A miniszter elmondta, hogy a finanszírozási keret felét teljesítményalapú jelleggel biztosítják, míg a többi forrás a bejegyzett szabadalmak számához, az innovációs bevételekhez és a kutatási eredmények üzleti hasznosításához kötődik. Ezzel a kutatás-fejlesztés serkentése a magyar gazdaságra is kedvező hatással lehet.
Az újonnan bevezetett finanszírozási rendszer a HUN-REN esetében 41 milliárdról 90 milliárd forintra emeli a támogatást. Az idei év során 18 milliárd forintot fordítottak bérfejlesztésre, így az átlagos alapbérek már meghaladják a bruttó 850 ezer forintot. Hankó Balázs megjegyezte, hogy abszurd, hogy bizonyos fórumok a laboratóriumi körülmények között dolgozó, de tudományos teljesítménnyel nem büszkélkedő „akadémiai dolgozók” kritikáját fogalmazzák meg a HUN-REN vezetése ellen.
Kutatási Programok és Doktori Képzések Összekapcsolása
A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program támogatása is jelentős emelkedésen ment keresztül: 13 milliárd forintról 40 milliárd forintra nőtt. Emellett a HU-rizont-program keretében a magyar egyetemek összesen 53 kutatási projektet irányítanak a legjobb nemzetközi intézményekkel együttműködve, 20 milliárd forintból.
A doktori képzések és kutatási programok összekapcsolása révén éves szinten legalább 400 új doktori álláshely jöhet létre, 650 ezer forintos bruttó bérrel. Ezen intézkedéseket Hankó Balázs fontos lépésnek tartja, mivel így a tudományos munka iránti érdeklődés is növekedhet.
A Magyar Felsőoktatás Eredményei és Előrelépések
Hankó Balázs kijelentette, hogy hazánk 12 egyeteme a világ legjobb öt százalékában szerepel, köztük a Semmelweis Egyetem a világ legjobb egy százalékában, míg a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az ELTE a legjobb két százalékban találhatóak. A Budapesti Műszaki Egyetem átalakítása is jelentős fejlesztésnek számít, amelyet a szenátus javasolt.
Egy másik figyelemreméltó statisztika, hogy 107 ezer hallgató jelentkezett a magyar egyetemekre, köztük 77 ezer állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg, és a jelentkezők közül minden második fiatal vidéki egyetemre került be. A Pannónia-program keretében pedig 11 355-en juthattak el a világ vezető egyetemeire.
A Szakképzés és Oktatás Fejlesztése
A hazai szakképzés szintén az európai élvonalban van: a magyar diákok a szakképzők Európa-bajnokságán a harmadik helyezést érték el. Összesen 400 milliárd forintot fordítottak szakképzés fejlesztésére, amelyhez 70 milliárd forint uniós támogatás is érkezett. Ebből az összegből 21,6 milliárdot az ágazati tudásközpontokra költöttek, biztosítva az ipar, az egyetemek és a szakképző intézmények közötti együttműködést.
Az oktatók bérét is jelentősen emelték: 2020 óta két és félszeresére nőtt, és január elsejétől további tíz százalékos emelés várható, így az átlagbér hamarosan meghaladja a 880 ezer forintot.
A Fiatalok Támogatása és Családpolitika
A kormány ifjúságpolitikáját érintő intézkedések között kiemelendő, hogy több mint 300 ezer 25 év alatti fiatal mentesül a személyi jövedelemadó alól, és az Otthon Start Program keretében már 15 ezer igénylést teljesítettek, melyek átlagosan 34 millió forint értékben biztosítanak támogatást.
Hankó Balázs hangsúlyozta, hogy Magyarországon olyan családi adóforradalom zajlik, amelyre másutt példátlan. A jövőbeni trendfordulókat is megemlítette, a házasságkötések számának növekedésével, illetve a születések számának potenciális javulásával kapcsolatban.
Kulturális Támogatások Növelése
Végül, a kulturális támogatások terén is különböző kezdeményezéseket emlegetett: 37 színház és 11 klasszikus zenei intézet finanszírozását emelték meg, az új Erkel Színház működésének elindítása mellett, január elsejétől indul a 15%-os kulturális béremelés is.
Hankó Balázs megfogalmazása szerint „A magyar kultúrát finanszírozzuk, duplán, mint ahogyan azt az EU-államok átlagosan teszik GDP-arányosan, amely a nemzeti és népi hagyományokon, illetve a keresztény kultúrán alapszik.”
Borítókép: Budapest, 2025. december 12. Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Roska Botond neurobiológussal folytatott beszélgetésén a minisztérium dísztermében.
Forrás: Magyar Nemzet