Magyarország kilépése a Nemzetközi Büntetőbíróságból
A magyar kormány döntése alapján Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló törvényjavaslatot. A lépés hátterében a bíróság működésének kritikája áll. A miniszter szerint a testület megbélyegezte önmagát és az egész nemzetközi bírósági rendszert, amikor nemzetközi körözést adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel szemben.
Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság politikailag motivált intézménnyé vált, amelyről a magyar kormány úgy döntött, hogy nem kíván annak része lenni. Az elhatározás nyomán kezdeményezték a római statútum felmondását, amely Magyarország kilépését eredményezi a szervezetből.
A kilépés folyamata
A miniszter tájékoztatása szerint a törvényjavaslatot még április vége előtt vitára bocsátja az Országgyűlés, míg a szavazásra várhatóan május végén kerülhet sor. Ha a jogszabályt elfogadják, Magyarország értesíti az ENSZ-t, hogy hivatalosan kezdeményezi a bíróságból való távozását. A nemzetközi jogszabályok értelmében ez a lépés egy év múlva lép érvénybe, így az ország 2026 májusában formálisan elhagyhatja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.
Szijjártó kiemelte: Magyarország nem kíván olyan rendszerben részt venni, amelyet politikai célokra használnak fel, és meggyőződésük, hogy ez a lépés a szuverenitás védelmét szolgálja.
Nemzetközi visszhang és a magyar álláspont
A döntés hatása és nemzetközi fogadtatása jelenleg nehezen megjósolható. Mindazonáltal a kormány elkötelezett a politikailag motivált jogi rendszer kritikája mellett. A kivonulást érintő vita tovább erősíti Magyarország eltávolodását az olyan intézményektől, amelyek működését a kabinet problematikusnak tartja.