Vitézy Dávid: A MÁV menedzsment jövője a helyzetértékeléstől függ
Vitézy Dávid, a közlekedési és beruházási miniszter, pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában kifejtette, hogy a MÁV helyzetének alapos áttekintése döntő fontosságú a vasúttársaság menedzsment struktúrájának jövőbeli alakításában. A miniszter hangsúlyozta, hogy a MÁV irányításának jövőbeli formálása a járművek és a biztonságos működés érdekében szükséges változtatásokkal járhat.
Az egyik sürgető esemény, ami miatt a tárcavezető nyilatkozott, egy május 14-én történt baleset volt, ahol egy vonat kisiklott a békéscsabai vasútvonalon Gyoma és Csárdaszállás között. A baleset következtében két utas megsérült, közülük egy súlyosan, akit mentőhelikopter szállított kórházba. Vitézy kifejtette, hogy a baleset körülményeit és okait, beleértve az esetleges emberi mulasztásokat, a rendőrségnek és a közlekedésbiztonsági szerveknek kell feltárnia.
„Miniszterként az a feladatom, hogy a technológiai lehetőségeket figyelembe véve olyan rendszert alakítsunk ki, ami segít minimalizálni az emberi hibákat” – mondta a miniszter. Hozzátette, hogy a baleset helyszínére való azonnali kiutazása a miniszteri funkció gyakorlásának új megközelítése része volt, és hogy ott találkozott először a MÁV vezérigazgatójával. Az események tükrében Vitézy megemlítette, hogy az érintett vonat a megengedettnél több mint kétszer gyorsabban haladt, ami egy megfelelő vonatbefolyásoló berendezéssel elkerülhető lett volna.
A baleset következményei és az ibari döntések jövője
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy a vonatbefolyásoló berendezésekkel kapcsolatos fejlesztésekhez uniós források álltak rendelkezésre, amelyeket az előző kormány három éven keresztül nem tudott hasznosítani, így Magyarország végül elvesztette a támogatást. „Le kell zárni a ‘vasútrombolás korszakát’, amely a korábbi évek közlekedéspolitikáját jellemezte” – hangsúlyozta Vitézy, utalva arra, hogy Lázár János minisztersége alatt lelassultak a vasúti járműbeszerzések és bezártak vidéki vasútvonalakat.
A közlekedési tárcánál maradt problémás ügyek között megemlítette az autópálya-koncessziót, a Budapest-Belgrád vasútvonalat és a különféle közlekedési fejlesztéseket. Vitézy kiemelte, hogy a MÁV nagy járműjavítóit magánkézbe adták, ami végül csődbe ment, és most igyekeznek helyreállítani a helyzetet.
A balesetet követő helyezett statisztikák szerint az idei balatoni szezonra a MÁV-nak kevesebb működőképes intercity kocsija van, mint öt évvel ezelőtt, de a miniszter ígérte, hogy mindent megtesznek, hogy az utasok ezt ne tapasztalják meg. Az uniós források megmentésének fontosságát hangsúlyozva elmondta, hogy ezek 800 milliárd forintnyi fejlesztésre jutottak volna, például a HÉV és a vasút korszerűsítésére.
Főbb feladatok és jövőbeli tervek
A kormány egyik legfontosabb feladatának az uniós támogatások „hazahozatalát” nevezte meg. Vitézy Dávid jelezte, hogy a Budapest-Belgrád vonalon a legfontosabb szempont a személyforgalom elindítása, míg a mohácsi híd szerződéseit nyilvánosságra kívánják hozni. A fővárosi beruházások kapcsán a miniszter ígéretet tett a reklámszennyezés visszaszorítására és a budai fonódó villamos meghosszabbítására.
Vitézy Dávid az Orbán-kormány minisztériumi beruházásait is kritizálta, különös figyelmet fordítva a városban megvalósított fejlesztések költségeire, amelyek meghaladják az 500 milliárd forintot. Az emberek véleményéről megjegyezte, hogy nem kérdezték meg őket arról, hogy hol szeretnék látni a közpénzek felhasználását.
A miniszter első televíziós interjújában világos elvárásokat fogalmazott meg a saját működésével kapcsolatban, beleértve a korrupcióellenes zéró toleranciát és a szakmaiság fontosságát, amit kiemelkedően fontosnak tartott a minisztériuma állapotának tükrében.