Csillagászati tavasz kezdete: A nap-éj egyenlőség
2025. március 20-án, csütörtök délelőtt, 10 óra 1 perckor veszi kezdetét a csillagászati tavasz. Ez az a pillanat, amikor a nap-éj egyenlőség következik be, tehát a nappal és az éjszaka hossza elvileg megegyezik. A HungaroMet Zrt. hangsúlyozta, hogy bár a tankönyvek hagyományosan március 21-re datálják az eseményt, az pontosan március 20-ra vagy 21-re is eshet. Ez a szabálytalanság a Föld pályaparaméterei és időszámítási sajátosságai miatt alakul ki.
Különleges jelenségek és a nap-éj egyenlőség változása
A nap-éj egyenlőség pontos dátuma azért változik, mert egy földi év hossza nem egész számú többszöröse egy napnak. Egy év 365 napból, 5 órából, 48 percből és 46 másodpercből áll. Az ebből származó eltérések korrigálására vezették be a szökőnapot, mivel a négyéves periódus 24 óra különbséget eredményezne. A HungaroMet Zrt. kiegészítésként közölte, hogy a Föld pályájának excentricitása, a tavaszpont helyzete és a forgástengely precessziója is befolyásolja az egyenlőség időpontját, habár ezek hatása minimális: csupán egy-két órányi eltérés tapasztalható a Gergely-naptár 400 éves periódusa során.
Utolsó alkalommal 2011-ben esett március 21-ére a tavaszi nap-éj egyenlőség, míg legközelebb 2048-ban először fog március 19-én bekövetkezni. Ez a hosszú távú változás külön figyelmet érdemel a csillagászati és időszámítási szempontból.
A légköri hatások és a nappalok hossza
Bár a nap-éj egyenlőség neve azt sugallja, hogy a nappal és az éjszaka pontosan egyenlő hosszúságú, a valóságban ez nem teljesen igaz. A légköri fénytörés miatt az égitestek kissé magasabban látszanak, mint ahol valójában elhelyezkednek. Ez a jelenség különösen a horizont közelében jelentős, ahol fél fokos eltérést okoz. Ennek következtében a Nap látszólag néhány perccel korábban kel fel, és későbbi időpontban nyugszik le, mint ahogyan az geometriailag indokolt lenne. Ez a hatás néhány perccel meghosszabbítja a nappalok időtartamát.
A másik jelentős tényező, hogy a Nap kiterjedése befolyásolja azt az időtartamot is, amit a horizont felett tölt. A csillag geometriai középpontja 12 órán át tartózkodik a látóhatár felett, de maga a Nap már akkor is látható, amikor a középpontja még nem bukkant fel, és akkor is világít, amikor már eltűnt a horizont alá.
Egy jelenség, amely folyamatosan változik
A nap-éj egyenlőség egyike a természet azon apró, mégis jelentős jelenségeinek, amely folyamatosan tanít minket a Föld mozgásáról és az időszámítás finomságairól. Miközben az évszakok változásának kezdőpontjait szinte rutinszerűen jegyezzük fel a naptárakban, ezek mögött bonyolult csillagászati mozgások és évezredes számítási rendszerek találhatók. A csillagászati tavasz megérkezése nemcsak a természet megújulásának szimbóluma, hanem emlékeztet arra is, hogy a világmindenség folyamatos mozgásban van.
Forrás: mti.hu/hirek/2025/03/20/csutortok-delelott-megkezdodik-csillagaszati-tavasz