Megváltozott migrációs politikák az illegális bevándorlás fényében
Az illegális bevándorlás hatásait és következményeit vizsgálva Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hangsúlyozta, hogy 2015 óta a nemzetállamok migrációs politikai megközelítései jelentős mértékben átalakultak. E változás a közvélemény tapasztalataira és a valós helyzetekre reagálva alakult ki.
Bakondi rámutatott, hogy több mint egy évtizeddel ezelőtt Nyugat-Európában a menekültek segítésében és befogadásában a társadalmi előnyök hangsúlyozták, hogy a migránsok hozzájárulását a munkaerőpiac problémáinak megoldásához optimista perspektívák övezték. Azonban az emberek fokozatosan szembesültek a valósággal, amely eltért ezektől az idealizált elképzelésektől. Az európai nagyvárosokban élők tapasztalatai, miszerint sok illegális bevándorló nem érti a befogadó ország nyelvét, vagy nem él a jogszabályoknak megfelelően, súlyos aggodalmakat ébresztettek.
Továbbá, Bakondi kiemelte, hogy a lakosság hozzáállása is változott. Általánosan többen érzik úgy, hogy a migránsok száma túl magas, és sürgős intézkedések szükségesek. A kormányok, érzékelve ezt a közvéleményt, igyekeznek új megközelítéseket alkalmazni a migrációval kapcsolatban, különösen a baloldali és liberális pártokkal ellentétes irányban.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója több konkrét lépést említett, amelyek érintik a migráció kezelését: a belső határok ellenőrzésének visszaállítása, a biztonságos országok listájának felülvizsgálata, a családegyesítések szigorítása és a kiutasítások érvényesítése. Hangsúlyozta, hogy az illegális migráció módszerei és a hozzá tartozó embercsempészés szerveződésének mértéke is megváltozott.
Bakondi György rámutatott, hogy az európai államok próbálnak védekezni a rendkívül negatív folyamatok következményeivel szemben. Olaszország például megállapodást kötött Albániával az illegálisan érkező migránsok elhelyezésére, míg Görögország szigorította a tengeren érkezők befogadását. A főtanácsadó hangsúlyozta, hogy Magyarországra illegálisan belépni tilos, és aki ezt megkísérli, az illetékes hatóságoknak át van adva.
Azok, akik menedékkérelmet szeretnének benyújtani, ezt kizárólag a belgrádi magyar nagykövetségen tehetik meg, és csak akik megkapják a szükséges engedélyt, azok léphetnek be legálisan. Bakondi megjegyezte, hogy az Európai Unió napi egymillió eurós bírságot szab ki az olyan országokra, mint Magyarország, hogy megnyissák a határaikat a migránsok előtt, és foglalkozzanak kérelmeikkel.
A 2015-ös évben Magyarországra érkező 400 ezer migráns ellátása és az általuk okozott közbiztonsági válság költségei mérhetetlen többletként jelentkeztek volna, amely nagyságrendekkel több terhet rótt volna a rendszerre. Bakondi szerint e migránsok engedése gyengítené a magyar határőrizeti rendszert is.
Az uniós migrációs paktum keretein belül a bevándorlók kvóták szerinti elosztása kerülne bevezetésre. A tervek szerint a túlzsúfolt tagállamokból migránsokat szállítanának egy központi helyre, ahol elbírálják a kérelmeiket. Bakondi hangsúlyozta, hogy ha ezek az emberek menekültstátuszt kapnak, akkor adott esetben együtt kell élni velük a társadalomban, míg ha nem, akkor vissza kell őket toloncolni a hazájukba, aminek egyik legfőbb akadálya, hogy az adataik sokszor önbevallásra alapozódnak.
Végezetül Bakondi György kiemelte, hogy a közbiztonsági helyzet korábbi állapotának visszaállítása jelenleg nem tűnik lehetségesnek, mivel ezek a folyamatok komoly fenyegetést jelentenek a nemzeti identitás és szuverenitás szempontjából.
Fotó: Budapest, 2026. január 20. Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a migráció aktualitásairól Zsigmond Barna Pállal, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatón. MTI/Kovács Márton