Varga Mihály a kamatcsökkentés lehetőségeiről beszélt
2026. február 24-én, Budapest szívében, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Teátrumában tartott sajtótájékoztatóján Varga Mihály, az MNB elnöke bejelentette, hogy a kedvező inflációs alapfolyamatok és a pénzügyi piaci stabilitás lehetővé tették az alapkamat óvatos, 25 bázispontos csökkentését. A monetáris tanács ülésén egyetlen döntési opciót mérlegeltek: a kamat mérséklését. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az ülésen nem született döntés a kamatcsökkentési ciklus indításáról.
A beérkező makrogazdasági adatok és a pénzügyi fejlemények által szolgáltatott inflációs kilátásokra való folyamatos figyelemmel kísérve, a jegybank óvatos, adatvezérelt döntéseket hoz, amelyeket az Európai Központi Bank (EKB) eljárásaival párhuzamosan végeznek. Varga Mihály kiemelte, hogy nem a piaci elemzők várakozásait követik, hanem azt a döntést hozták, amely a jelenlegi körülmények között a legelőnyösebbnek bizonyult.
Az elnök tükrözte a Magyar Nemzeti Bank javuló inflációs előrejelzéseinek eredményeit is. A legutóbbi inflációs adatok összhangban álltak a decemberi prognózisokkal, és a várakozások szerint az áremelkedés üteme a következő hónapokban is a 3%-os cél alatt alakul. Varga Mihály rámutatott, hogy a nemzetközi gazdasági környezetet meghatározó geopolitikai és kereskedelmi feszültségek ellenére a feltörekvő piacok rendkívüli ellenállóságot mutattak a globális pénzügyi volatilitással szemben.
Továbbá, a pénzügyi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a hazai gazdasági folyamatok pozitív irányba haladhatnak, hiszen a mérsékelt növekedést követően 2026-ban olyan belső és külső tényezők aktiválódhatnak, amelyek hozzájárulhatnak a növekedés élénküléséhez. A munkaerőpiac jelenleg erős, a foglalkoztatottak száma emelkedik, míg a munkanélküliségi ráta 1,5%-kal alacsonyabb az uniós átlaghoz képest.
Varga Mihály kifejtette, hogy a háztartási hitelpiac 14,7%-os bővülése, többek között az Otthon Start Program hatásainak is köszönhető. A tavalyi év utolsó negyedévében nagy szükséglet mutatkozott új lakáshitelek iránt, ezek a hitelek a negyedév teljes kibocsátásának háromnegyedét tették ki. A vállalati hitelek állománya szintén 7,5%-kal nőtt, a kereslet a rövid lejáratú forinthitelek irányába fordulhat az idei év első felében.
Az inflációs folyamatok elemzése során Varga Mihály rámutatott, hogy januárban az áremelkedés üteme a toleranciasáv alsó határán alakult, a maginfláció pedig 3% alá csökkent. Az árréskorlátozó intézkedések hatálya május végéig meghosszabbodott, és ezek hatásait a jegybank a következő inflációs jelentésében bemutatja majd.
A sajtótájékoztatón Varga Mihály megjegyezte, hogy 2001 óta januárban most volt az ötödik legmérsékeltebb átárazás, a teljes fogyasztói kosárra vetítve. A piaci szolgáltatások terén az elmúlt évek legalacsonyabb januári árképzései figyelhetők meg, amelyek a korábbi 7,6%-ról 5,7%-ra csökkentették az éves inflációt. Az áremelkedés üteme a fő termékkategóriákban lassult, a devizapiac stabilitás keretei között pedig a pénzügyi környezet kiszámíthatósága elengedhetetlen az árstabilitási célok eléréséhez.
Felkérdezésre, miszerint a nemzetgazdasági miniszter a bankok konszolidálását szorgalmazza, Varga Mihály elmondta, hogy az MNB független intézményként, kölcsönös tisztelet mellett működik együtt a kormányzattal, és nem feladata a kormányzati vélemények minősítése. A jegybank folyamatosan dolgozik az árstabilitás biztosításán, melyet fontosnak tart, hogy ne kommentálja a politikai véleményeket.