Dömötör Csaba: Brüsszeli eljárások és a jogállamiság Magyarországgal szemben
Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint az Európai Parlamentben nyíltan elismerték, hogy a jogállamisági eljárás fenntartása Magyarország ellen és az uniós források visszatartása a Tisza Párt támogatását szolgálják. Az MTI-nek tett nyilatkozatában elmondta, hogy a költségvetési szakbizottság ülésén Kollár Kinga, a Tisza Párt képviselője „megdöbbentő őszinteséggel” utalt a visszatartott források ellenzéket erősítő hatására.
Dömötör kijelentette, hogy a jogállamisági eljárást egyértelműen a 2026-os magyar választásokkal hozták összefüggésbe. Úgy véli, a baloldali politika újabb mélypontot ért el azzal, hogy ezt nyíltan elismerik. Felidézte, hogy korábban a DK és a Momentum is aktívan lobbizott azért, hogy Magyarországra szankciókat rójanak ki, és most már a Tisza Párt sem rejti véka alá céljait.
A brüsszeli beavatkozás „eszköztára”
Dömötör hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság és a Brüsszeli elit olyan politikai vezetőket kíván Magyarországon látni, akik kiszolgálják elvárásaikat. Véleménye szerint ezek közé tartozik a háborús finanszírozások támogatása, a migrációs politika elfogadása, valamint a tagállami jogkörök fokozatos csökkentése. Kijelentette: azok, akik ennek a politikának alávetik magukat, különböző támogatásokat, mentelmi jogot és kampányfinanszírozást kapnak.
A szakbizottság ülésén civil szervezetek is felszólaltak, melyek jelentős pénzügyi támogatást kaptak az Európai Bizottságtól. Dömötör szerint ezek a szervezetek a Bizottság eszköztárába tartoznak, és a választásokba való beavatkozásra használják őket. Rámutatott, hogy a Bizottság az elmúlt években 2800 milliárd forintnak megfelelő támogatást nyújtott ilyen „civilnek mondott politikai aktivista csoportoknak”, teljes átláthatatlanság mellett.
Nemzeti érdekek ütköztetése az EU bővítési terveivel
Dömötör Csaba szerint az Európai Unió bővítési tervei, különösen Ukrajna gyorsított felvételi folyamata, alapvetően befolyásolják az EU jövőjét. Felhívta a figyelmet, hogy Ursula von der Leyen szerint Ukrajna már 2030 előtt uniós tagállammá válhat, miközben Dömötörék szerint ez súlyos kérdéseket vet fel.
Kiemelte, hogy Ukrajna EU-tagsága jelentős hatással lenne az unió mezőgazdasági és támogatási rendszereire, a közbiztonságra, valamint az agrárpolitikára. Az uniós termőterületek egyharmadának megfelelő új mezőgazdasági övezet integrációjának következményeit eddig érdemi viták nélkül ígérték meg. Dömötör úgy véli, hogy a tagsági ígéreteket rejtett és megalapozatlan politikai játszmák terhelik.
Politikai és pénzügyi függetlenség hangsúlyozása
Dömötör kijelentette, hogy Magyarország nem enged a politikai és pénzügyi zsarolásnak. Hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom sohasem támogatta többségében azokat a politikai szereplőket, akik külföldi erőforrásokra támaszkodva próbáltak hatalmat szerezni. A képviselő külön kiemelte a nemzeti konzultáció jelentőségét az Ukrajna EU-tagságával kapcsolatos vitában, és annak hatásait az európai agrárpolitikai döntésekre.
Európai uniós források és a tagállami érdekek vitái
A képviselői nyilatkozat szerint a jelenlegi brüsszeli politika alapvetően konfliktusba kerül a nemzetállamok autonómiájával. A támogatási rendszereket olyan kérdések dominálják, amelyek súlyosan érintik a tagállamok saját belpolitikai és gazdasági döntéshozatali mechanizmusait. Dömötör szerint az eljárások célja nem más, mint a politikai befolyás maximalizálása, amelyben Magyarország továbbra sem kíván részt venni mindenáron.