Emlékezés a kommunizmus áldozataira Budapesten
2026. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára és a KDNP II. kerületi elnöke beszédet mondott Budapesten a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézetnél. A politikus hangsúlyozta, hogy a kommunizmus legnagyobb bűne az volt, hogy megbontotta az évszázadok óta együtt élő közösségeket, és testvérharcot indított, magyart magyar ellen fordítva. Ezt a történelmi tanulságot soha nem szabad figyelmen kívül hagynunk.
Fülöp Attila kiemelte, hogy a magyar nép tapasztalata és fájdalma lehetővé teszi, hogy határozottan kijelenthessük: a múlt ezen korának megismétlődése elfogadhatatlan. „Meg kell szólnunk, ha bárki a mai Magyarországot diktatúrának nevezi, ezzel relativizálva azokat a szenvedéseket, amelyeket az igazi diktatúrákban élő emberek éltek át” – mondta a politikus az eseményen.
A beszéd további részében Fülöp Attila a kommunista diktatúrá önkényes módszereiről beszélt, külön hangsúlyt fektetve a besúgóhálózat és az államvédelmi hatóságok embertelen fellépésére azokkal szemben, akik mertek véleményt nyilvánítani. „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy akár belföldön, akár külföldön megbélyegeznek minket a véleményünk miatt” – tette hozzá.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy különösen fontos, hogy hitelesen beszéljünk a kommunizmus jelentőségéről a mai világban, hiszen Nyugaton ismét teret nyernek a kommunista eszmék. Fülöp Attila fogalmazása szerint, ez veszélyt jelent, mivel a fiatalok sokszor úgy vonzódnak ezekhez az ideológiákhoz, hogy nincs közvetlen tapasztalatuk róluk, és nem tudják, hogy a kommunizmus megvalósulása nem csupán a jogi alapjogok, hanem a szabad véleménynyilvánítás eltűnését is jelentheti.
Az esemény keretében az államtitkár felidézte, hogy 1947. február 25-én a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akit Szovjetunióba hurcoltak. E nap szimbólummá vált a kommunizmus alatt megélt félelem és politikai erőszak jelképeként. Az emlékezés nemcsak a névszerint megőrzött áldozatokra, hanem azokra is vonatkozik, akiket a történelem elfeledett.
Fülöp Attila azt is hangsúlyozta, hogy a magyar családok sokasága tapasztalt meghurcoltatást, internálást vagy vagyonelkobzást, amely a kommunizmus idejére jellemző volt. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a II. kerület fontos helyszíne volt az 1956-os forradalomnak, ahol a Széna téren megalakult az egyik legerősebb fegyveres ellenálló csoport.
Az államtitkár szavai szerint ez a bátorság példát mutat arra, hogy a legnehezebb időkben is vannak emberek, akik nem mondanak le az értékeikről. „Ma gyújtunk gyertyát értük, és nekik hozzuk koszorúinkat” – fogalmazott Fülöp Attila a megemlékezés során.
A Gyorskocsi utcai megemlékezésen részt vett Fodor Artúr, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere is, aki szintén beszédet mondott a kommunizmus áldozataival kapcsolatban. Az esemény keretein belül a résztvevők koszorúkat helyeztek el a Kereszténydemokrata Néppárt által 1991-ben emelt emléktáblánál.
Az Országgyűlés 2000. június 16-án határozatot fogadott el, amely február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította Magyarországon, ezzel is biztosítva, hogy soha ne feledjük el a múlt tanulságait és az áldozatok emlékét.