A magyar szabadság íze
Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerint a magyar szabadság ízét soha nem lehet elfelejteni. Ünnepi beszédében a felvidéki Révkomáromban hangsúlyozta, hogy azok a nemzetek, amelyek nem felejtik hőseiket, mindig újabb hősöket szülnek. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott esemény a magyar nemzeti ünnep kiemelkedő pillanata volt.
A történelmi emlékezet jelentősége
Beszédében Kövér kiemelte a Felvidék szerepét az emlékezésben, mivel a forradalom és szabadságharc itt indult és itt végződött. A komáromi erőd, mint a fegyveres szabadságharc utolsó bástyája, szimbolikus jelentőségű. Az események 1848 márciusától 1849 szeptemberéig tartó időszakát felidézve kiemelte a magyar nemzet állami függetlenségre való törekvését, amely évszázadokon keresztül jelentős erők ellenére is megmaradt.
A függetlenségért folytatott küzdelem
Az 1848-as nemzedéket Kövér egy több évszázados álom megvalósítóiként jellemezte, akik vissza kívánták állítani Magyarország állami függetlenségét. Mohács tragédiájára is utalva, amikor a magyarság a nyugati birodalmi politika cserbenhagyásával szembesült, Kövér hangsúlyozta, hogy a birodalmak ütközőzónájában élve a magyarság felismerte: egy másik birodalom „felszabadítása” gyakran csak még nagyobb nyomorúságot hoz.
Kossuth Lajos öröksége
A pozsonyi Országgyűlésben Kossuth Lajos által 1848. március 3-án javasolt magyar pénzügyminisztérium létrehozása döntő lépés volt a monetáris függetlenség felé vezető úton. Kossuth felismerte, hogy csak saját pénzügyi szuverenitásra épülő gazdaság képes biztosítani egy független Magyarországot. Kövér László szerint Kossuth mély elköteleződése a magyar érdekek mellett arra vezetett, hogy szembeszálljon a bécsi magánbankok hatalmával, melyek kizárólagos pénzkibocsátási jogukat akarták ráerőltetni Magyarországra.
Az elnyomás és a szabadság jelképei
Az Országgyűlés elnöke kiemelte, hogy a Kossuth-bankók és azok sorsának tragikus, mégis szimbolikus jelentősége, mikor a birodalmi hadsereg máglyán égette el a magyar pénzeket, nem tudták megsemmisíteni a magyar szabadságot. Kövér aláhúzta: a magyar nemzet szabadságvágya évszázadokon átívelt és 1990-ben újjászületett független állammá formálta az országot.
A geopolitikai tanulságok
Kövér elmondta, hogy az 1990-es rendszerváltás valójában nem a „szabad világ” felszabadítását, hanem egy másik birodalmi érdek győzelmét jelentette. Az Európai Unióhoz való csatlakozás eleinte a szabadság, identitás és gazdasági megerősítés reményét hordozta, de mára az unió vezetése az európai nemzetek ellen dolgozó magánhatalmi érdekek túszává vált – állította az elnök.
Az európai magyarság szerepe
Kövér László beszédében Magyarországot és a komáromi erőd állhatatosságát párhuzamba állította, kihangsúlyozva: 1849-ben a komáromi védelem magára maradt, de ma Magyarország nem fog magára maradni. Európában a józan ész tábora van többségben, és idő kérdése, hogy közös politikai többséggé formálódva visszaszerezzék a nemzetek az irányítást saját sorsuk felett.
Az ünnepi kitüntetések
Az esemény végén a magyar köztársasági elnök által adományozott állami kitüntetéseket adták át. Többek között Kónya Péter, az Eperjesi Egyetem rektora és Pelle Tibor, a Rimaszombati Katolikus Kör alapítója kapott elismerést. Az ünneplés a magyar nemzet összetartozásának és történelmének méltó megemlékezése volt.
Forrás: mti.hu/hirek/2025/03/13/marcius-15-kover-laszlo-magyar-szabadsag-ize-soha-nem-felejtheto